171,426 matches
-
2013-08-23 Kolenyák Péter Sziasztok! először majdnem sikerült feltölteni, csak a feltöltöm gombot megnyomva nem történt semmi, csak alatt volt a futófény, de vagy fél órán keresztül, utánra frissítettem fel akartam tölteni megint és azt mondja hogy irányítószám csak szám lehet... 2800 tudtommal számokból áll....: D mi a teendő?
by Kolenyák Péter [MNSZKorAP/DOC001994/012827]
-
azt gondolom azért, hogy nagyon sokfajta nyelv fogalmazódik meg, és igazán nagyon őszintén örültem volna akkor, ha, mondjuk, a saját kampányukkal kapcsolatban megemlítette volna azt, hogy azokkal a szavazatokkal nyertek, amelyeket egy olyan Franka Tibor visszalépése árán szereztek meg, aki azt mondta, hogy a Fidesz nyílt színen tagadja, de a színfalak mögött elvárja, hogy a MIÉP a koalícióval szavazzon a parlamentben, kvázi a MIÉP a koalíció kurvája. (Dr. Fazekas Sándor: Nem igaz! - Varga Mihály: Mosakodik! - dr. Fazekas Sándor: Meg kell tanulni számolni! - Font
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
csatlakozással kapcsolatos követelményeknek. (11.30) Ezért indokolt a kérdés felülvizsgálata, véleményem szerint azonban a bizonytalanságok és pontatlanságok miatt - amelyek eddig a törvény kapcsán megfogalmazhatók - nem indokolt egy új törvény megalkotása, és az EU-hoz való csatlakozás követelménye sem indokolja azt. Az előbb azt mondtam, hogy az önállósága és a függetlensége a Nemzeti Banknak alapvető és mindenképpen általunk is elfogadott követelmény. A kérdés az, hogy a deklaráció mellett a ténylegesen elénk terjesztett paragrafusmódosítások és új paragrafusok, új törvény az önállóság és a függetlenség felé vezet -e
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
rendszerek kialakítása hatékony működésének elemzésére. Nem akarom tovább sorolni, de olyan gazdasági, gazdálkodási kérdésekre, amelyek klasszikusan az MNB működésének részei, de azon belül a gazdálkodást meghatározó és a gazdálkodáson belül az eredményességet érintő kérdések. Tehát az első gond, hogy miközben azt mondja, hogy teljes körű vizsgálatot folytathat az ÁSZ a gazdálkodás és működés tekintetében, a mondat második fele már részben korlátozza azt. A másik gond, hogy ugyanez a rendelkezés kristálytisztán csak és kizárólag törvényességi vizsgálatra ad jogosítványt az Állami Számvevőszéknek, miközben az Állami
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
kivételezett lenne ebből az alkotmánybírósági döntésből, ezért rájuk ugyanilyen értelemben ez a kiterjesztés vonatkozhat, azaz 50 százalékos törvényi megszavazással meg lehet hozni akár ezt a törvénytervezetet is. Tehát mi a Magyar Demokrata Fórum részéről itt nem látunk különösebb aggályt, sőt azt mondjuk, hogy különösebben nem baj, ha az Állami Számvevőszék megjelenik a Nemzeti Bank működése környezetében. Igazából tehát eljutottunk ahhoz a dilemmához, hogy miként is valósul meg az ellenőrzés - mert a benyújtott változat erre nem ad kielégítő választ. Vagy az ÁSZ folyamatos jelenlétét
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
találkozott a Pénzügyminisztérium és a kormányzat szándékával. Végül is - amit már az általános vitában is tisztelt ellenzéki képviselőtársaim hiányoltak - most módosító javaslatként elénk került, és tárgyalhatunk róla. Tulajdonképpen a már sajtóból és egyéb orgánumokból is ismert verzió került elénk, amely azt mondja, hogy az adóéven belüli bevétel 0,5 százaléka, maximum 2,5 millió forintig szja-mentesnek és egészségügyi hozzájárulástól mentesnek minősül az ilyen célra kifizetett reprezentációs ajándék, illetve szolgáltatás. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból mindenképpen egy megnyugtató megoldást találtunk, hiszen az én tudomásom szerint, a
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
működtethető piaci alapon minden további nélkül. Azt gondolom, hogy értelmetlen olyan formában szabályozni, amit egyébként még most sem tud a kormányzat, hiszen most még csak beírta ide, hogy diákhitelközpont, de hogy az egyáltalán hogy fog működni, még nem tudja. Tehát azt mondom, hogy ha várhatóan polgári jogi szerződés keretén belül kerül kihelyezésre a hitel, akkor azt gondolom, hogy polgári jogi szerződés keretén belül kell visszaszedni, és polgári jogi eszközökkel kell visszaszedni, és nem az adózás rendjéről szóló törvényben megfogalmazott kényelmes beszedési lehetőséget kell
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
a vita... A gazdasági bizottság javaslata benne van, én örömmel látom, hogy itt már úgy szerepel, hogy a kormány ezt támogatja, mert érdekes módon (Tállai András: Akkor reagáltam!) a bizottságban, amikor erről beszéltünk, kedves államtitkár úr, a kormány képviselője akkor azt mondta, hogy semminemű felhatalmazása nincs, a kormány ezt külön törvényben akarja megoldani. Ezért nyújtottuk be a gazdasági bizottságban. Meg vagyok lepve, örülök, és ezért kérdeztem, ha ön azt mondja, hogy a kormánynak szándéka van e törvényben ezt szabályozni, akkor nyilván a vita
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
a bizottságban, amikor erről beszéltünk, kedves államtitkár úr, a kormány képviselője akkor azt mondta, hogy semminemű felhatalmazása nincs, a kormány ezt külön törvényben akarja megoldani. Ezért nyújtottuk be a gazdasági bizottságban. Meg vagyok lepve, örülök, és ezért kérdeztem, ha ön azt mondja, hogy a kormánynak szándéka van e törvényben ezt szabályozni, akkor nyilván a vita lényegesen lerövidül. Annyiban viszont hadd vitatkozzam Dancsó képviselő úrral: " kellő időben ". Kedves Képviselő Úr! A kellő időben akkor lett volna, amikor az adótörvények általános vitájában mi ezt már
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
pénzkihelyezés módját és környezetét, feltételét is szabályozza. Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Négy évetek volt rá!) ELNÖK: Ugyan ez a magyar parlament, és nem kívánságműsort látunk, de a szocialista képviselő urak kívánsága teljesül, mert az államtitkár úr szólásra jelentkezett. Nem lehet azt mondani, hogy itt valami súlyos megkülönböztetésben lenne részük. Az államtitkár urat illeti a szó. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a lehetőséget és a kívánságot, hogy ennyire kérték, hogy megszólaljak. Nem tudom, a végén
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
beruházást létesíteni, hogy egy önkormányzat képes arra, hogy adókedvezményt adjon, vagy nem képes, hanem teljesen más gazdasági megfontolásokból, szempontokból. Ezt vesszük át az Európai Uniótól. Nem igaz, hogy ezt nem lehet megérteni, és csak azt a vállalkozót említeni folyton-folyvást, aki azt mondja, hogy ő most elesik adókedvezménytől, és azért nem jön Magyarországra. Igen, Magyarország területén egységes lesz a szabályozás, sehol nem fog létezni ilyen adókedvezmény. Higgye el, hogy ennek az önkormányzatok örülnek. Meg kell nézni az előterjesztésben, hogy az önkormányzati bizottság az ön
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
a szabályozás, sehol nem fog létezni ilyen adókedvezmény. Higgye el, hogy ennek az önkormányzatok örülnek. Meg kell nézni az előterjesztésben, hogy az önkormányzati bizottság az ön javaslatával kapcsolatban milyen álláspontot fejtett ki. Ez az első szakmai kérdés. A második: ön azt mondja, hogy nem lehet egy vállalkozásnál - mondjuk, egy fuvarozónál, esetleg a Malévnál - követni, hogy az árbevétel hol keletkezik, Magyarország területén vagy határon kívül. Képviselő úr, ha egy kamion elindul Párizsba, és a kiindulási helyére visszaér, mérhető, hogy hány kilométert tesz meg! Ugyanez
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
így történt. De ez a módosító javaslat, amelyet a gazdasági bizottság nyújtott be, ezt a kérdést is rendezi. Arról nem is beszélek, hogy az a módosító, amelyet önök benyújtottak a köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatban, egyszerűen elképesztő! Önök azt mondják, hogy ezek a szervezetek csak a beszedett tagdíj összegéig számolhatnak el adómentesen reprezentációs költséget. Az egyik kérdés az, hogy az alapítványnál, közalapítványnál létezik -e ön szerint tagdíj. Nem létezik! Innentől kezdve a módosító javaslat önmagában is ellentmondásos. Arról nem is beszélve
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
foglalkoztatottat alkalmaznak, ők az adóalapjukat csökkenthetik. Egyébként ez a tétel most is benne van a társaságiadó-törvényben, csak az van benne, hogy azok a vállalkozások csökkenthetik, amelyeknek az alkalmazotti létszámuk húsz fő alatt van. Önök ezt kiveszik a módosító javaslatból, tehát azt mondják, hogy a húsz fő felettiek is elszámolhatják ezt a kedvezményt. Ön azt nem tudja, hogy létezik egy olyan, hogy rehabilitációs hozzájárulás. A rehabilitációs hozzájárulás terhére, ha valaki foglalkoztat ilyet, akkor azt az adónemet nem kell neki megfizetnie. Tehát ugyanúgy hatályban van
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
más-más szempontok alapján fogalmazódnak meg az érdekek. Én a magam részéről Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként beszélek, Tállai államtitkár úr pedig nyilván a Pénzügyminisztérium szempontjából beszél. Lehet, hogy az önkormányzatok valamilyen szövetségével is konzultált, én nem vitatom ennek a létjogosultságát sem. Mégis azt mondanám, hogy az önkormányzatok hadd döntsék el saját maguk azt, hogy vajon számukra mi a fájóbb: az a potenciális helyiadó-bevétel, amely a beruházó idejövetele kapcsán jön vagy nem jön, vagy pedig az a foglalkoztatottság, amely hamarabb kell hogy bekövetkezzen, hiszen ez a
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
nem kellő jogforrás. Ami pedig a kamionok, repülőgépek kilométerfutását illeti, túl azon, hogy a kormány, ezt a részét a dolognak akceptálva, kivette azokat az ominózus paragrafusokat, amelyeknek egyáltalán létjogosultsága van abban a vonatkozásban, amit az államtitkár úr mondott, én mégis azt mondanám, hogy egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy az első kilométerre, az első száz kilométerre, vagy az egész ezer kilométeres útra jutó árbevétel vajon ugyanannyi -e. Mindenki tudja, aki foglalkozik közgazdaságtannal, hogy bizony, az első száz kilométerre jutó árbevétel nem ugyanaz, mint az
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
azt a részt emelném ki, ami a nyilvánosságot jelenti, vagy egyszerűen úgy mondanám, hogy a befolyás megszerzése és annak nyilvánosságra hozatala. A 44. számú ajánlási pontban tettem egy javaslatot arra, hogy az értékpapírtörvény 94/B. -ának (1) bekezdését módosítsuk. Nagyon egyszerű, azt mondjuk, hogy amennyiben 5 százalékonként valaki előrehalad az üzletrészek vagy a részvények megszerzésében, akkor ezt haladéktalanul tegye közzé. Sajnos, a kormány ezt a javaslatot nem támogatta. Hasonló indítványt találtam a 41. számú, Braun Márton által beadott módosító javaslatban. Braun képviselő úr az
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
akit ilyen büntetéssel sújtanak, van -e jogi képviselete és védelme a sorállománynak? Erősen kétlem, hogy békében ilyen jogszabályra és a parancsnoki jogkör bírói hatalommal történő felruházására szükség volna. Beszéltem egy sor gyakorló parancsnokkal, akik különböző nagyságú szervezeteket vezetnek, és ők azt mondták, hogy erre nincsen szükségük. Ez anakronisztikus, ez elmúlt, hasonlóan magához a sorkötelezettséghez is. Ez véleményünk szerint súlyosan alkotmányellenes. Ami ennél lényegesebb dolog, az az, hogy ha a Magyar Honvédség, a haderő alapvető rendeltetéséből indulunk ki, akkor már súlyos ellentmondásokba botlunk. A
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
kérdések, mintsem hogy megpróbáljunk megint kampányízű beszédekbe, felszólalásokba belemenni. Azt szeretném, ha mindannyian annak a lehetőségét vizsgálnánk, hogy ebből a megoldásból hogyan lesz valóság, teljesen mindegy, hogy ez 2001 vagy 2002. Én emlékszem arra az időre, amikor nagyon sok család azt mondta, hogy bárcsak bevinnék a fiamat katonának. Gondolom, hogy ez mindannyiunkban él, és valóban él - én falusi gyerek vagyok -, a faluban szégyen volt, ha valakit nem vittek el katonának. Gondolom, erre próbáltak ezekkel az idézetekkel utalni. Még egyszer kérek mindenkit, hogy maradjunk
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
egy vitanapot ezzel kapcsolatban -, elhangzott az, hogy majd valamikor a jövőben ez az elképzelés megvalósítható. De ne feledjük el, hogy ez csak akkor vehető komolyan, ha tényleg a kormánypártok oldaláról megjelenik az a szándék, hogy egy dátumot mernek kijelölni; amikor azt mondjuk, hogy akkor meg kell kezdeni az átállást. Ugyanis mindenütt a világban így történt. Amíg nincs dátum kijelölve, addig nem lehet komolyan venni az ilyen kijelentést. Ez csak egy üres kijelentés itt a parlamentben, hogy valóban akarjuk az önkéntes hivatásos hadsereg megteremtését
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
lehetne sorolni itt a vezető nyugat-európai hatalmak közül. Tehát föltehető a kérdés, hogy miért nem merjük akkor mi választani ezt a modellt. Miért gondoljuk azt, hogy ez nem lenne megfelelő az ország számára? Holott, tudjuk jól, minden komoly katonai szakértő azt mondja, hogy Magyarország védelmi képessége is biztosan növekedne az önkéntes hivatásos hadsereggel, ugyanis számtalan olyan katonai feladat van, és egyre inkább fog nőni ezen katonai feladatok száma, amelyek profin kiképzett, a saját szakmáját magas szinten művelő katonákkal oldható csak meg. Könnyen belátható
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
számú törvényt, amely - mint tudjuk - kétharmados törvény, és a vízgazdálkodásról szóló törvény pedig feles törvény, ezért alkotmányossági aggályt fogalmaztak meg. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az alkotmány 43. -a kimondja, hogy törvényben lehet feladatot adni az önkormányzatok számára. A 44/C. pedig azt mondja, hogy az önkormányzatok alapjogaira vonatkozó alaptörvény, tehát a ' 90. évi LXV. törvény kétharmados törvény. Ugyanakkor az alkotmány ezen jogszabályhelyéhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozat, az 1671/AB/1991. számú alkotmánybírósági határozat azt mondja, hogy csak az önkormányzati törvény, alaptörvény igényel kétharmados többséget, és az önkormányzatnak
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
hogy törvényben lehet feladatot adni az önkormányzatok számára. A 44/C. pedig azt mondja, hogy az önkormányzatok alapjogaira vonatkozó alaptörvény, tehát a ' 90. évi LXV. törvény kétharmados törvény. Ugyanakkor az alkotmány ezen jogszabályhelyéhez kapcsolódó alkotmánybírósági határozat, az 1671/AB/1991. számú alkotmánybírósági határozat azt mondja, hogy csak az önkormányzati törvény, alaptörvény igényel kétharmados többséget, és az önkormányzatnak feladat feles törvényben is adható, sőt maga az 1990. évi LXV. törvény 1. (5) bekezdése, valamint 8. (3) bekezdése kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy ilyen jellegű döntéseket, feladatokat, mint
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
mert az önkormányzatoknak egy új kötelező feladatot ad, és főleg azért, mert itt nagyon nagy összegekről van szó. Ennek a feladatnak a végrehajtásáról a mi bizottsági ülésünkön elhangzott az 1000 milliárdos összeg. A kormány képviselője ezt kicsit túlzottnak tartotta, és azt mondta, hogy mintegy 800-850 milliárd forintról van szó a 15 év alatt. Ha ezt megnézzük, akkor is ez évi 50 milliárdos nagyságrend. Ha valaki nézi az önkormányzatok költségvetését vagy nézi azt, hogy beruházásra milyen összegek szerepelnek, akkor látható, hogy itt nagyságrendileg nagyobb
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]
-
csak az Ötv. azt is mondja, hogy az új feladat végrehajtásához biztosítani kell az önkormányzatoknak a feladat végrehajtásához szükséges forrást. Erről ez a törvényjavaslat nem szól semmit. Mikor mi elutasítottuk ezt a törvényjavaslatot és általános vitára alkalmatlannak tartottuk, akkor nem azt mondtuk, hogy nincsen szükség erre, nem azt mondtuk, hogy nem kell a vízgazdálkodás, a csatornázás, a szennyvíztisztítás kérdését megoldani, nem azt mondtuk, hogy nem szükséges a környezet védelme, az egészségünk védelme, hanem azt mondtuk, hogy ez a törvény ebben a formában, így
[MNSZKorAP/DOC001772/000004]