> 170,573 matches
-
nagyon sajnálom, hogy a frakcióvezetői egyeztetésen ez nem merült fel, hisz az lett volna a korrekt megoldás, ha ott megtárgyalásra kerül -, azt a kérdést boncolgatja, hogy milyen szavazati aránnyal tudjuk a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat módosítani. A jelenleg hatályos SZMSZ-ünk azt mondja, hogy a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazata szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításához. Megítélésünk szerint a Szervezeti és Működési Szabályzat - ha úgy tetszik - a Fővárosi Közgyűlésnek a maga kis alkotmánya, tehát helyesnek tartjuk, ha ezekben a kérdésekben a képviselőtestület háromnegyed része
Jegyzőkönyv [MNSZKorAP/DOC001751/000002]
-
volt -, és nevesítette a minősített többség fogalmát, ami nem más, mint a megválasztott képviselők több mint fele. Igen ám, csak nekünk van egy működési szabályzatunk, amely a törvényi előírásoknak megfelel. Szigorúbb, de még a módosított törvényi előírásoknak is megfelel, amely azt mondja, hogy a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Tehát mi azt javasoljuk, hogy tarsuk meg ezt a kétharmados egyetértést, és aki ezt a javaslatot tette, mert sem aláírás, sem semmi nem szerepel rajta, kérem, hogy vonja vissza a névtelen szerző ezt a
Jegyzőkönyv [MNSZKorAP/DOC001751/000002]
-
szükség? Azért, mert a törvényi előírások ezt szükségessé teszik - ez az első verzió -, vagy azért, mert mi így akarjuk? Az önök álláspontja szerint azért van erre szükség, mert a törvényi előírások teszik ezt kötelezővé - én ezt az álláspontot vitatom. Mi azt mondjuk, hogy ez a mi szabad döntési jogunk, és ha szabadon dönthetünk, tartsuk meg az eredeti álláspontot. Azért mondom ezt, mert a törvényi szabályozásban annyi változás történik, hogy a nevezett önkormányzati törvény 15. § (2) bekezdése azt mondja, hogy minősített többséghez a megválasztott
Jegyzőkönyv [MNSZKorAP/DOC001751/000002]
-
az álláspontot vitatom. Mi azt mondjuk, hogy ez a mi szabad döntési jogunk, és ha szabadon dönthetünk, tartsuk meg az eredeti álláspontot. Azért mondom ezt, mert a törvényi szabályozásban annyi változás történik, hogy a nevezett önkormányzati törvény 15. § (2) bekezdése azt mondja, hogy minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. A jelenleg hatályos SZMSZ-ünk megfelel ennek. A megválasztott képviselők kétharmada több, mint annak a fele, ezért a törvény előírásainak ez megfelel. A jogi vitát, úgy gondolom, nem ilyen
Jegyzőkönyv [MNSZKorAP/DOC001751/000002]
-
Böhm András jelentkezett, megadom a szót. dr. Böhm András (SZDSZ): Tisztelt Fővárosi Közgyűlés! A jogi vitát én sem kívánom folytatni, mert gondolom, azt körbejártuk a lehetséges módokon. Amiért fölszólalásra jelentkeztem, annak egyetlen oka van, mert Demeter Ervin udvariassági szabályokra hivatkozva azt mondta, hogy egy demokratának illik elismerni azokat a játékszabályokat, hogy bizonyos körben kétharmados döntés szülessen. Azt gondolom, a Fővárosi Közgyűlés megalakulásának pillanatától kezdve maximálisnak mondható és a reméltnél pillanatnyilag lényegesen jobb az együttműködés a Fővárosi Közgyűlésben frakciót alkotó pártok között. Én ugyanazt
Jegyzőkönyv [MNSZKorAP/DOC001751/000002]
-
az én értelmezésem elfogadható, akkor a kérdésföltevés az, ki ért azzal egyet, hogy külön kerüljön megtárgyalásra ez a szabály. Elnök: Mivel úgy tettem föl a kérdést, fennáll -e még az a konszenzus, hogy egyben szavazzunk, és Demeter Ervin képviselő úr azt mondta, hogy nem szeretné, ha külön szavazás lenne, úgy hiszem, föl kell tenni a kérdést külön szavazásra. A logika azt igényli, hogy először erről a kérdésről döntsünk, és utána döntsünk az egészről. (Dr. Demszky Gábor: Így van.) Először tehát a főjegyző úr
Jegyzőkönyv [MNSZKorAP/DOC001751/000002]
-
voltak, és ebből kifolyólag az egész életem negatív volt. Amikor elkezdtem komolyan tanulmányozni Isten Igéjét, és bízni abban, hogy Ő helyre fog állítani, az első dolog, amiről tudtam, hogy sürgősen meg kell szabadulnom, a negativitás volt. A Máté 8:13-ban Jézus azt mondja, hogy a hitünk szerint lesz nekünk. Én a negatív dolgokban hittem, ezért nagyon sok negatív dolog történt velem. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent megkapunk, amit akarunk, ha egyszerűen rá gondolunk. Istennek van egy tökéletes terve a számunkra, és nem
by Szentesi Erzsébet Bernáthné [MNSZKorAP/DOC001937/000112]
-
2013-07-29 xrobert most azt mondjátok hogy az ÁFÁt lehet a legkönnyebben elcsalni. Én azt mondom a Fekete munka az sokkal nagyobb csalás. Ha nem lenne megadóztatva a munkabér akkor a fekete munka mint fogalom értelmét veszti mert akkor így is úgy is adómentes munkáról van szó
by xrobert [MNSZKorAP/DOC001942/006833]
-
amelynek meghozásában nagyon egyhangúlag, egyöntetűen vettek részt. De nem akar ebben a versenyben lemaradni a ma már magára maradt Szocialista Párt sem, hiszen a múlt héten egy nagyon fontos bejelentéssel élt az új egészségügyi miniszter úr, és számunkra üdvözlendő módon azt mondta, hogy megteszi a szükséges lépéseket az egészségügyi torzszülött törvény hatályon kívül helyezése érdekében. Belátták azt, hogy bizony egyeztetések nélkül, politikai, szakmai és társadalmi egyeztetések nélkül egy ilyen léptékű reform kudarcra ítéltetett. Node azért lássuk be, hogy a romeltakarítás ahhoz, hogy a
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
Egy érdekes közjáték április 8-án, Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere Kókát küldi el melegebb éghajlatra, legalábbis Tanzániába, hogy ott vizsgálja a korrupciógyanús helyzeteket, és hogy mit kell tenni olyankor egy miniszternek. Április 15-e: Gyurcsány újabb programot terjeszt be a parlament elé, amelyre Kóka azt mondja, hogy teljesen fölösleges, hiszen a száz lépés program után a 48 pont sem sikerült, és több hasonló terv is már az alapoktól rossz volt. Ekkor visszaszólt Gyurcsány Ferenc Kókának: " De bátor az elnök úr! " Majd Fodor Gábor nyilatkozott néhány nap múlva
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
válaszom elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK: A képviselő asszonyé a szó. DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Miniszter úr, kár, hogy nem figyelt az interpellációmra, amiben megemlítettem, hogy a törvény módosítása, illetve visszavonása az interpellációm beadását követően történt, és azt mondtam, hogy a törvény visszavonásával az interpellációban benyújtott, egy évre számított 22 intézményvezetői javadalmazás arányos része lett az ablakon kidobva; egy. Kettő: a tények kemény dolgok. Ha a statisztikai adatokat illetően vitatkozni kíván, akkor figyelmébe ajánlom Ferge Zsuzsa számításait. Ferge Zsuzsa számításai
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
előítéletek erősítésére szolgál.) ELNÖK: A miniszter úré a szó. DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nehéz ezekre a kérdésekre választ adni, már csak azért is, mert a képviselő úr az egyik példában azt mondta, hogy bevitték a pszichiátriára, hazaengedték, és ezután történt valamiféle atrocitás. Ebből arra gondolok, hogy volt pszichiátria, ahova be tudták vinni, megvizsgálták a beteget, valakik eldöntötték, hogy hazamehet; hogy ez helyes döntés volt vagy nem, ezt nyilván ennyi információ alapján nem fogom
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
-ába ütközik. Olyannyira felemeljük a szavunkat, hogy utoljára egy-két héttel ezelőtt adtam egy interjút a Hospodáøské Novinynak, ahol az újságíró megkérdezte tőlem, hogy mit gondolunk erről a kérdésről. Ő egyébként a Magyar Gárdát hozta föl a másik oldalon példának. Én azt mondtam, hogy egy nagy különbség van, a Magyar Gárda vezetése nem tagja a magyar kormánynak, miközben Ian Slota viszont a kormányt alkotó koalíció tagja, és elmondtam azt, hogy Btk.- ba ütköző cselekmény, amelyek elhangzanak ebben az esetben, mert azt gondoltam, hogy itt
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miután a kormányzati munkamegosztáson belül a Magyar Fejlesztési Bank a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik, ezért a pénzügyminiszter nem illetékes a kérdés megválaszolásában. De miután elnök úr azt mondta, hogy a forgatókönyv szerint mégiscsak a pénzügyminiszternek kell választ adni, ezért nagyon röviden összesen két gondolatot szeretnék elmondani képviselő úrnak. (14.50) Az egyik, hogy a cégbírósági iratok szerint az Axis Capital Tőkealap- kezelő Zrt. száz százalékban Magyarországon bejegyzett társaság, 10 millió
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
soraiban.) ELNÖK: Arató Gergely államtitkár úr válaszol. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő úr kérdésének az a címe, hogy " Minden magánmillióhoz félmillió közpénz ". Én meg azt gondolom, hogy érdemes megfordítani ezt a fajta címfeltevést, én inkább azt mondom, hogy minden közpénzből származó félmillióhoz egymilliót magánpénzből. Mert ha így teszünk, akkor nagyon jelentős többletforrásokat nyitunk meg a kultúra számára. Az arts and business lényege éppen az, amit képviselő úr is említett, hogy egy kölcsönös előnyöket tartalmazó, művészi, szakmai érdekeket szolgáló
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
ki az Oktatási Hivatal azokat a bírságokat, amelyek ahhoz kötődnek, hogy hogyan lehet megfelelő módon szankcionálni az esélyegyenlőség megsértését, hogyan lehet szankcionálni azt, ha egy intézmény, akár gondatlanságból, akár tudatosan diákokat zár ki a közoktatásban való részvétel lehetőségéből. Éppen ezért azt mondjuk, hogy a tankötelezettség teljesítése, az, hogy a diák számára adottak legyenek az iskolába járás feltételei, nemcsak a diák erős magánérdeke, védendő joga, de egyben fontos közérdek is. E mögé a közérdek mögé, ha tetszik, az alkotmány tankötelezettséget előíró szabályai mögé pedig
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
festeni, azonban mindenki tudja azt, hogy Magyarországon szabad iskolaválasztás van, és egy ilyen nagyon komoly külső beavatkozás, ami ez alapján a törvény alapján lehetségessé válik az intézmények életében, azt is eredményezheti, hogy egy idő után, mondjuk, a szülők egy része azt mondja, hogy elviszi gyermekét az adott iskolából egy másik iskolába. Igen, ebben az esetben előfordulhat az - mondom, nem akarom az ördögöt a falra festeni -, hogy éppen azért nem tudják a törvény betűjét betartani bizonyos esetekben egyes iskolák, vagy kényszerű lépéseket kell megtenniük
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
önöket: 2002-ben 717 milliárdot fordított államháztartási szinten a Magyar Köztársaság az oktatási rendszer működtetésére, 2006-ban ez 1217 milliárd volt. Több mint 70 százalékkal növekedett négy év alatt a közoktatásra és a felsőoktatásra fordított államháztartási összkiadás. 500 milliárd forint növekmény - erre azt mondani, hogy csökkenés volt, enyhe túlzás. A másik megjegyzésem, ami arra vonatkozik, hogy sért -e önkormányzati jogot az az intézkedés, hogy joga van az Oktatási Hivatalnak iskolát kijelölni azon gyermekek számára, akik esetében a feladat ellátására az iskola működtetésére kötelezett önkormányzat nem
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
ha erre a kormányzat nem nyújt programot, akkor megint az önkormányzatokra lesz ráterhelve ez a feladat, az önkormányzatok pedig - tisztelet a kivételnek - nem lesznek arra képesek, hogy új óvodai vagy bölcsődei férőhelyeket hozzanak létre. (17.10) A körzetesítésről már beszéltem. Mi azt mondjuk, hogy akkor megoldást is mondjanak, hogy mit tartanának jónak. Ezt egyébként elmondtuk Hiller miniszter úrnak is, hogy mit tartanánk jónak, rendben van, csinálják ezt az integrációt, de akkor ehhez adjanak pluszforrást. Miért nem lehet azt az iskolapedellusi rendszert alkalmazni egyébként, ami
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
is úgy gondoljuk, hogy alapvetően nem feltétlenül, egyrészt nincsenek meg azok a feltételek, hogy mi van azzal a pedagógussal, aki három év után elhagyja a szakmát, annak kifizettük a magas béreket, és gyakorlatilag egy kidobott pénz volt az ablakon. Mi azt mondjuk, hogy adott esetben már a pedagógusképzésnél, a főiskolára, egyetemre való belépésnél kellene frekventáltabban támogatni a pedagógusokat, mert a legnagyobb probléma az, hogy eleve kevesen lesznek ma pedagógusok, mert sajnos nagyon sokan választják a tanító, tanár pályát, de ezek közül nagyon kevés
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
jelenleg Magyarországon, ahol bölcsőde és óvoda együtt működik? Jó -e az, ha a bölcsődei gondozásból az óvodai gondozásba átkerül a gyerek, megbeszélve a pedagógiai problémákat, és ez folyamatot jelent? Persze, hogy jó. Működőképes lehet -e ez a rendszer? A szakma azt mondja, hogy rendben van. Vannak továbbképzési igényei, természetesen, rendben van. Nincs forrás az óvodai fejlesztésre - Szabó képviselő úr mondta. Valóban komoly felelősségünk van, hogy a II. fejlesztési tervben, az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programjaiban azokat a forrásokat és pályázatokat, amelyeket
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
tudja az egészet kezelni, hanem részkérdésekre vállalkozik - mondjuk, a pedagógusok bérrendszerével kapcsolatban -, akkor az valóban értelmes vita, hogy ilyen költségvetési keretek között, ami rendelkezésre áll, jól fokuszálta -e azokat a pontokat, amelyekkel akar valamit kezdeni. Jól fokuszált -e akkor, amikor azt mondja, hogy a halmozottan hátrányos körülmények között dolgozó pedagógusoknak megteremti a lehetőséget, a jogszabályi kereteket, és nyilván, ha a megfelelő program és a feltétel ott van, ez többletjuttatást jelent? Szerintem jól teszi. Ha azt mondjuk, hogy ellenőrzésre és értékelésre van szükség, akkor
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
kezdeni. Jól fokuszált -e akkor, amikor azt mondja, hogy a halmozottan hátrányos körülmények között dolgozó pedagógusoknak megteremti a lehetőséget, a jogszabályi kereteket, és nyilván, ha a megfelelő program és a feltétel ott van, ez többletjuttatást jelent? Szerintem jól teszi. Ha azt mondjuk, hogy ellenőrzésre és értékelésre van szükség, akkor jól teszi -e, hogy a teljesítményhez kötött bérezés feltételeire szabály születik, és ez működni tud? Jól teszi. Megoldottuk az egész bérrendszert? Nem oldottuk meg; néhány olyan kérdést, néhány olyan elemet próbáltunk kezelni, ami ezt
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
akkor pedig nézzük meg, hogy fokozatosan, akár most ezzel a törvénnyel, majd a kapcsolódó rendelkezésekkel - mert azok nagyon fontosak, a finomítások ott jelennek meg - valóban el tudjunk indulni néhány olyan kérdésben, ami nagyon fontos. Zárásként azt mondom, az egyik képviselőtársunk azt mondta, hogy miért csináljuk ezt most, hát a változás kényszerére nincs semmiféle okunk. Ha ezek a problémák, amelyeket felsoroltam, reálisak, és ezek égető módon megvannak, hát nem tudom, mikor lenne változás kényszere. Ráadásul meg bizonyos tekintetben - sőt több tekintetben - az anyagi eszközeink
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]
-
munka látszanák érdekében, mert túl sok értelme és túl sok jelentősége nincs az ebben foglaltaknak úgy, hogy számos elvarratlan szál van benne, és nincsenek hozzá ténylegesen kimunkált és hozzárendelt cselekvési elképzelések, ennek így nem sok értelme van. Tatai képviselő úr azt mondotta, hogy ez egy 2006-os kormányprogram szerves folyománya lenne. Ha ez valóban így van, akkor igazán jó lenne arra választ kapni, hogy miért kellett körülbelül három-négy hónappal ezelőtt - lehet, hogy fél éve is volt már -, mondjuk, arról tárgyalni itt a plenáris ülésen
[MNSZKorAP/DOC001794/000018]