> 170,907 matches
-
legfontosabb: közel egy éve módosult a jogszabály, amelynek eredményeképpen a kistérségek vagy összefogó települések számára, ha az összlakosság a 20 ezret meghaladja, lehetőség nyílik a sürgősségi fogászati ellátásokra vonatkozó finanszírozási szerződés megkötésére. A másik, ami a fogorvosokat érinti: a jogszabály-módosítás azt mondja, hogy a fogászati szűréseken van egy úgynevezett csoportos kód, vagyis a fizikai vizsgálaton túl a felvilágosítást a gyerekek egy csoportjára nézve is meg lehet adni, ez szerintem egy értelemszerűen helyes szabály. A következő: a kistérségben a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat és
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
megfelelően tárgyal vagy kerülnek benyújtásra. Vagy hogy a kontinensről hozzak egy másik példát, az Országgyűlés elé be van nyújtva a Szerbia európai perspektíváinak támogatásáról szóló politikai nyilatkozattervezet, ez szintén ezt a kategóriát támasztja alá. Ha nagyon egyszerűen kívánok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy a háromfajta indítványból - a törvényjavaslatból, az országgyűlési határozati javaslatból és a politikai nyilatkozattervezetből - kiválasztva a dolgokat akkor járunk el helyesen, ha azt mondjuk, hogy az az országgyűlési határozati javaslat, ami nem törvénytervezet és nem politikai nyilatkozattervezet. Sajnos ennél pontosabb definíciót
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
szóló politikai nyilatkozattervezet, ez szintén ezt a kategóriát támasztja alá. Ha nagyon egyszerűen kívánok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy a háromfajta indítványból - a törvényjavaslatból, az országgyűlési határozati javaslatból és a politikai nyilatkozattervezetből - kiválasztva a dolgokat akkor járunk el helyesen, ha azt mondjuk, hogy az az országgyűlési határozati javaslat, ami nem törvénytervezet és nem politikai nyilatkozattervezet. Sajnos ennél pontosabb definíciót nem tartalmaz a Házszabály, ebből adódóan lehet, hogy ott kéne módosítani, kellene pontosítani, de ma ebben a helyzetben, amiben vagyunk, ez a javaslat, amelyről
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
ez a jogosultság. Nem is ezzel van a bajunk. Még azt is elfogadom, hogy nincs is bajunk a vagyoni értékű joggal, ha együtt mozog a földdel. A spekulációra az ad lehetőséget, ha nem mozog együtt a földdel. Márpedig a törvényjavaslat azt mondja, hogy nem mozog együtt a földdel, két év aktiválási ideje van annak, aki megszerezte ezt a jogosultságot egy történelmi bázison. Éppen ezt a lehetőséget szeretnénk megszüntetni, és akkor nincs 450 milliárd, kedves Velkey Gábor képviselő úr. Mert az a 450 milliárd
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
fenyegetettségi érzése, és van még más lehetőség is. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megadom a szót szintén két percre Örvendi László József képviselő úrnak, Fidesz. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Ház! Velkey képviselő úr hozzászólását szeretném cáfolni, legalábbis azt a részét, amiben azt mondja, hogy én félrevezetőleg alkalmazom a 450 milliárd forint vagyoni értéket. Már a hozzászólásomban is mondtam, hogy nem saját kútfőmből pattant ki ez a 450 milliárd forint, hanem pontosan a gyakorlat az, ami ezt a számítási alapot hozta. A Bábolnai Ménesbirtok esetében
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
föld mozgásától a támogatási jogosultság mozgása. Megint szeretném hangsúlyozni: Magyarország történelmileg olyan irányba fejlődött, hogy elvált egymástól a földtulajdon és a termelés. Ez egy történelmi következmény. Az okokat már nem érdemes keresni. Mi, szabad demokraták, amikor ez megtörtént, akkor is azt mondtuk, hogy a földet a termelőnek kell adni, mert ezzel teremthető meg a termelés biztonsága. Akkor léphetnénk olyan irányba, ami az üzemszabályozás irányába megy, és akkor léphettünk volna olyan irányba, ami a dán típusú mezőgazdaság sokszor emlegetett modelljét követi. Szerintem ez a
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
Én is szeretném leszögezni, hogy a jogosultságnak a termelőnél kell maradnia. Nagyon nagy örömömre szolgálna, ha ez a kérdés ma este nem kerülne újból elő, mert mi ennek az ellenkezőjét soha nem mondtuk és nem fogjuk ezután sem. Velkey Gábor azt mondja, hogy lehetőleg együtt mozogjon a földdel a támogatás. Azt nem értem, hogy miért " lehetőleg ". Ha képviselőtársam példát mondana arra, hogy mikor nem, akkor talán jobban megérteném, hogy milyen esetben kell ennek külön mozognia. Ha a " lehetőleg " szót kioperálnánk innen, és az
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
esetleg nem olyan hosszú időszakot irányoztak volna elő. Tehát úgy gondolom, hogy még az alkotmányossági próbát sem állná ki az a törvény - amely majd itt, a Ház előtt nagy valószínűséggel azért mégiscsak elfogadásra fog kerülni - abban a pontban már, amikor azt mondjuk, hogy a bázisév kijelölése nagyon sok érdeket sért. Hozzáteszem, a bérlő érdekét is, tehát nem csak a földtulajdonos érdekét, a bérlő érdekét is sújtja. Ezért én három évre tettem javaslatot, de ha nagyon szakszerűek és nagyon előrelátók szeretnénk lenni, akkor igazából
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
formában, és nem ilyen módon. Tehát azt gondolom, hogy ha ezt a két gondolatot összekapcsolom, akkor fel kellene készíteni az agrárium szereplőit előre arra, hogy mit szeretnénk velük csináltatni, ki kellene jelölni a bázisévet, megmondani, hogy miért szeretnénk ezt csinálni, azt mondani, hogy azért, mert a földhasználó beruházott, és akár egy évtizedet szeretnénk számára biztosítani, hogy ne húzzák ki alóla a földterületet - ez így szerintem rendjén van -, és ha tájékoztattuk őket, akkor onnantól kezdve mindenki a leendő törvények értelmében és szellemében tudja megkötni
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
Az lenne a legjobb, ha konszenzusos bizottsági javaslat fogalmazódhatna meg ebben a kérdésben. Ha ez nem megy, akkor többségivel, de mindenképpen kellene módosítanunk ezt a kérdést. A másik kulcskérdés a földdel nem aktiválható támogatási jogosultság visszakerülésének időtartama. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a három év sok, és a hároméves, az EU-ban bevált és megfelelő gyakorlat az ottani birtokviszonyokhoz és földforgalomhoz adekvát időszak. Magyarországon egész más viszonyrendszer van. A hároméves időszak sok. Szerencsére abban már nincs vita, hogy minimum lejjebb menjünk egy évvel
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
az úgynevezett két évnek csúfolt időszak is csak másfél évet jelent. Az egy évnek csúfolt időszak meg fél évet jelent, mert többen elmondták, hogy a bérletre vonatkozó szerződések hogyan alakulnak. Téltől gyakorlatilag tavasz végéig, ha egyéves időtartamról beszélünk, tehát ha azt mondjuk, hogy a következő támogatáslehívási időintervallum jelenti a határnapot, az egy év nem egy év, hanem fél év, a két év nem két év, hanem másfél év a gyakorlatban, ahogy ez alakul. Itt eljutunk ahhoz az alapkérdéshez, amit valóban végig kell gondolnunk
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
rendbe tettek, a sok elhanyagolt földet - mert a tulajdonos sokszor azt sem tudja, hol van -, és rengeteget dolgoztak rajta, 15-20 éven keresztül, hogy ez így nézzen ki. Azt gondolom, hogy őket jogosan megilleti ez a jogosultság, és én akkor is azt mondom, hogy azoknak az embereknek az érdekeit kell védeni, akik ezért megszenvedtek, meg ennek a kockázatát vállalták. Nem annak, aki mondjuk, egy szatócsboltért, 500 forintos kárpótlási jegyért megszerzett egy aranykorona földet. Ez a filozófiai különbség kettőnk között! Hiába mondja Jakab képviselőtársam, hogy
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
500 forintos kárpótlási jegyért megszerzett egy aranykorona földet. Ez a filozófiai különbség kettőnk között! Hiába mondja Jakab képviselőtársam, hogy soha nem mondták, hogy a tulajdonosoknak adjuk. Ez a vita! A mai nap is erről szól, hogy ki kit preferál. Mi azt mondjuk, hogy a föld használóját preferáljuk. Ha a föld használója úgy dönt, hogy ő maga akarja művelni, meg fogja kapni hozzá a jogosultságot. Ezért van a báziskorrekció! A báziskorrekció első sora az, hogy az új belépő. Akkor miről beszélgetünk? Tudom én, hogy
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
Ez a nemzeti tartalék kérdése. (Gőgös Zoltán: Így lesz! Pontosan így lesz!) A vita közöttünk nem ezen van. Kimegy a föld a társaságok alól, ezt Velkey képviselő úr és többen fölvetették. (Gőgös Zoltán: Mindenki alól!) Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy kérem szépen: a SAPS-top up rendszerben nem fordulhat elő, hogy kimegy alóla a föld? A támogatás rendszerének megváltoztatása ezen az égvilágon semmit nem változtat. Eddig is a bérlő kapta a top upot meg a SAPS-ot is, ha ő bérelte. Ha
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
a történelmi bázissal csinálni, hogy visszamenőleg változtatják meg a játékszabályokat, hogy az egyik felet egyoldalú előnyben részesítsék a másik javára. Ez a piacgazdaságtól idegen. Ez az egyenlő esély elvétől idegen, államtitkár úr. Tehát nem értem a vehemenciáját. Mert akkor tessék azt mondani, hogy kérem szépen, a bérleti jogviszony maga hibás, és a piacgazdaság maga nem működik, ahol egyenrangú felek egymással alkut kötnek, megállapodnak, az egyik bérbe ad, a másik bérbe vesz. Itt nincs olyan, hogy ki téríti meg neki a kockázatát! Hát ő
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
mi köze van a Zalabaromfinak az SPS-hez, de azért annyit hadd mondjak, képviselő úr, hogy én azért válaszoltam a képviselőtársamnak egy kicsit talán keményebben, mint ahogy szoktam, mert nagyon-nagyon durva támadást intézett a médiában pénteken a minisztérium ellen. Erre én azt mondtam, hogy nem az a megoldás, hogy a médiában üzengetünk egymásnak, és ezt komolyan gondolom. Hogyha a megyei önkormányzatnak van 1,5 milliárd forintja arra, hogy földet vásároljon, akkor egy helyi önkormányzat, ha felelősséget érez, akkor szálljon be abba a cégbe. Ő megteheti
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
kik kaphatnak és milyen módon, azt a 25. számú módosító indítvánnyal szerettem volna érzékeltetni. Mindenki, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek - és önök most szigorítják a gazdálkodás feltételeit, vagy végzettséggel, vagy egyéb feltétellel; azért majd erre is figyeljünk oda, de azt mondjuk, hogy rendben -, az jogosult legyen e támogatás igénylésének a lehívására a nemzeti tartalékból. Sajnálom, hogy Velkey Gábor képviselőtársam éppen nincs a teremben, mert látom, hogy ő moralizál azon a kérdésen, hogy ez fél év, egy év vagy másfél év legyen. És
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
lejár, és előkerül újra az az egyezkedési helyzet, hogy vissza tudom -e bérelni a földet, illetve hogy érdemes -e visszaadni annak a földet, aki eddig bérelte, és ha a jó gazda gondosságával művelte, akkor a tulajdonos nem is aggódik, hanem azt mondja, hogy adjuk vissza neki, nézzük meg, hogy milyen az aktuális piaci ár. Közismert, hogy a tulajdonos nem tarthatja meg a támogatási jogosultságot, ugyanazon okok miatt, amiket a módosító indítványban javasolok, hanem automatikusan a használóé lesz a jogosítvány. (21.00) Tehát nem került
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
javaslatokat, amelyeket Font Sándor képviselő úr a 31. módosító indítvány kapcsán elmondott, vagyis minden évben a támogatásigényléssel együtt igazolni kelljen a föld meglétét bérlet vagy tulajdon formájában, és az kapja a támogatási jogosultságot, akinél ott a föld. Ugye, önök is azt mondják, hogy a föld használójáé legyen. Ez minden évben történjen meg, és semmi gond! A támogatás igénylésével együtt igazolja a föld bérletét vagy tulajdonviszonyát, és ez alapján megkapja a jogosultságot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. A következő hozzászóló Örvendi László József képviselő úr
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
területek után. Én egy indítvánnyal erre teszek javaslatot. Nem kivételes, az Európai Unió egyes országaiban van bázisjogosultság a szőlő után is. Az indítványaink egyik súlyponti kérdése, mint már többször itt szóba került, az osztatlan közös tulajdonok kérdésköre. Az államtitkár úr azt mondta, hogy például úgy lehet azt a kérdést megoldani, hogy továbbra is műveljék az osztatlan közös tulajdont, hogy véleményünk szerint egy alkotmányellenes jogértelmezést a földhivatalok vezetőinek kiküldött, és oldják meg most így, hogy egyszerű szótöbbséggel, az osztatlan közös tulajdonosok egyszerű szótöbbségével be
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
eladni, joga van bérbe adni, és joga van a kockázatot vállalni és művelni. Ha úgy dönt, hogy művelni akarja, megvan a lehetősége, hogy bármikor a támogatási jogosultsághoz jusson. A képviselőtársaim is pontosan tudják ezt, csak nem ezt hangsúlyozzák ki, hanem azt mondják, hogy örök életre odaadjuk valakinek. (Jakab István: Visszaosztva!) Semmiféle visszaosztás nincsen, képviselő úr. Jó, én is beleszóltam, amikor te beszéltél, úgyhogy rendben van. (Derültség a Fidesz soraiból.) Azt gondolom, nincsen semmi ilyenről szó. Hogy visszaosztjuk, vagy nem, vagy hogy mennyi legyen
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
mostani adatbázisaink ezt messze tudják kezelni, és úgy tűnik, az informatikai rendszer is. Már most ott tartunk, hogy nagyjából tudjuk a 200 ezer szereplőt modellezni, hogy hogyan, milyen módon jár, ha különböző módon osztjuk és csináljuk meg a korrekciókat. Nem azt mondom, hogy kész van a rendszer. Ilyet nem is mondhatok. A rendszernek úgy kell készen lennie, hogy a benyújtás időszakában nagyjából fogadóképes legyen, és onnantól még lesz három hónapjuk, hogy a kifizetések elő legyenek készítve. Nem fogunk mindent kifizetni 2009-ben, mert azt
[MNSZKorAP/DOC001795/000012]
-
? 06/01/99 22:08:18 Kedves mekklátja! Az a gond, hogy az a legritkább esetben egyértelmű, mi alkalmas egy kisebbség elleni gyűlöletkeltésre. Például, ha valaki azt mondja, hogy öljük meg a zsidókat, az tényleg uszítás. Bár, jelen helyzetben alkalmatlan módon elkövetett, mert inkább az illetőt fogják megverni vagy diliházba juttatni. Ha valaki azt mondja, hogy a hazai közélet zsidó képviselői kirekesztően bánnak a nem zsidókkal, ezt viszont nehéz
by ? [MNSZKorAP/DOC001896/007223]
-
a legritkább esetben egyértelmű, mi alkalmas egy kisebbség elleni gyűlöletkeltésre. Például, ha valaki azt mondja, hogy öljük meg a zsidókat, az tényleg uszítás. Bár, jelen helyzetben alkalmatlan módon elkövetett, mert inkább az illetőt fogják megverni vagy diliházba juttatni. Ha valaki azt mondja, hogy a hazai közélet zsidó képviselői kirekesztően bánnak a nem zsidókkal, ezt viszont nehéz kezelni. Pl. nekem fogalmam sincs az igazságtartalmáról, de nem tudom, ki döntheti el, hogy igaz -e. Ha egyértelműen nem igaz, akkor ez a kijelentés alkalmas lehetett gyűlöletkeltésre
by ? [MNSZKorAP/DOC001896/007223]
-
már félig kihűlőben lévő Vass Kiss Elődnél az iratait és azt a jelentős készpénzt, amely korábban nála volt. Ezekre a kérdésekre a rendőrség semmiféle magyarázatot nem adott, hanem lezárta az ügyet öngyilkosságra való hivatkozással. A Független Kisgazdapárt frakciója természetesen nem azt mondja, hogy " Tisztelt Ház, itt nem öngyilkosság volt, hanem gyilkosság ". Hanem azt: ha egyszer ilyen körülmények merülnek fel, és ha egyszer igaz az, márpedig igaz, hogy igen jelentős román személyiségek; továbbá a rádió, a televízió, a médiumok az 1994. július 15-én megtartott nemzetközi sajtótájékoztató
by DR. TORGYÁN JÓZSEF [MNSZKorAP/DOC001815/037495]