171,426 matches
-
mi közömbösségünk gyilkoltatta meg! Mert fordulhatott hozzánk Vass Kiss Előd, Kerényi, bárki más a magyarok közül, senki ebben az országban eddig semmiféle védelmet nem kapott! Én, igen tisztelt Ház, arra kérném Önöket, hogy tekintsük át közösen ezt az ügyet. Nem azt mondom, hogy a kormánykoalíciót terheli ezért a felelősség, de legalább annyira minket, ellenzéket, mert nekünk ezt már sokkal korábban, sokkal határozottabban fel kellett volna vetni. Ha valaki ezért hibáztatható, akkor csak az ellenzék hibáztatható, hogy ezt a kérdést eddig nem hozta a
by DR. TORGYÁN JÓZSEF [MNSZKorAP/DOC001815/037495]
-
hűvösebb, mint tegnap, József napja. Tegnap este négynapos bolondulás (a PEN-konferencia) után visszatérek magunkhoz. A gyerekek már rossz papának neveztek, hogy sosem vagyok otthon. " A papa elnök " hallják ismét a mama kajánságtól csöppet sem mentes hangját. A rádióban egy orosz azt mondja, hogy náluk már éppen elég, sőt túl sok elnök van. Leróttam a kötelességeimet, nem sokszor aludtam el az előadói asztalnál, felolvastam, szövegeltem, tolmácsoltam, modus vivendiket találtam, sértődéseket oldoztam, csináltam a show-t, interjúkat és tanácsokat adtam. Most egy darabig béke van. Visszaesnék
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
és még nem tudom, hogy mi lesz velem. Találkoztam egy volt kolleginával, aki Kölnben élt együtt egy komputerszakértővel. Barátja számára a hedonizmus nec plus ultrája egy - és nem két - pohár sör volt vasárnap délután, valamint az egészséges biciklizés. Amikor ő azt mondta, hogy elmegy, a férfi esőben elrohant a rendőrségre, és kihívott egy nyomozót, aki felszólította a nőt, hogy azonnal hagyja el a lakást. Mire az én kolleginám kinyitotta a szekrényt, és széttárta a karját, ez a hosszú sor ruha meg lenn az
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
körülmetszett. Áron és József, egyik a jó név mestere, a másik a dédelgetett, joguk van áldást osztani. Miklós fiam pedig jön rézcsengős szarvasszánján, piros puttonyában a legkényesebb ízléssel kiválasztott párizsi cukrászsüteményekkel. Te mért csavarogsz ennyit? kérdi ötéves fiam, Áron. Majd azt mondja, hogy ő nem akar nő lenni, mert a nők otthon vannak a rossz gyerekekkel, amíg a férfiak érdekes helyeken csavarognak. A három és fél éves József is megjegyzi, hogy ő sem bírná egy kisgyerek undorító visítását. Időnként ő is szokott sírni
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
Legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy énrólam méltatást írjanak. Körülöttük rohangálnak és tolakodnak a fényképészek és a testőrök, mögöttem a Mirzi macska lépdel. Áron hosszan nézett egy fészkéből kiesett galambfiókát, aki mozdulatlanul álldogált irodám ablakában. A szomszéd Éva néni azt mondta, hogy a macskák megeszik, egy másik szomszédasszony megfogta, fölvitte a padlásra Áron kíséretében, hogy az ijedt galambfiók visszatotyoghasson a családjához. Miklós fiam azt mondja, hogy az anyja nem fog neki többet enni adni, ha megérzi rajta az emberkéz szagát. Áron előzően
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
Áron hosszan nézett egy fészkéből kiesett galambfiókát, aki mozdulatlanul álldogált irodám ablakában. A szomszéd Éva néni azt mondta, hogy a macskák megeszik, egy másik szomszédasszony megfogta, fölvitte a padlásra Áron kíséretében, hogy az ijedt galambfiók visszatotyoghasson a családjához. Miklós fiam azt mondja, hogy az anyja nem fog neki többet enni adni, ha megérzi rajta az emberkéz szagát. Áron előzően leguggolt mellé, és egy óra hosszat mozdulatlanul nézte. Aztán felrótta nekem, hogy még nem számoltam be neki az úti élményeimről, pedig ő elmondta, hogy
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
az ámbrás cet és más különleges állatok foglalkoztatják. Elígérkeztem egy kisvárosi liberális társaskörbe. Nyájas meghívásokat hoz a posta kétesen demokratikus országokból. Hangya futkos az asztalon. Hamvas Béla szerint a kígyólét az én, a hangyalét a közösség túlzása és büntetése. Áron azt mondja, hogy a végén minden jóra fordul. Józsi kirobbanó és boldog, felmászik a szekrény tetejére, hogy rágócukrot lopjon. Jutka hangja eltűnt, fáj a torka, mulatságosan fintorog és mutogat. Május elseje, kényszeredett beszédek a televízióban, a volt kommunista és volt szociáldemokrata szakszervezeti főnök
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
emberek elfordultak a kommunizmustól, még nem következik, hogy ami azzal ellentétes, az eleve jó. Hiba volna elfelejteni, hogy a legharcosabb antikommunizmus a fasizmus volt. Van -e még egyáltalán létjogosultsága az antipolitikus magatartásnak? Van -e létjogosultsága a politika kritikájának? Van, aki azt mondja, hogy az antipolitikus magatartás helyénvaló volt a totalitarizmussal szemben, de nem az a parlamentáris demokráciában. Mert mi az az egész, amit tagad? Ha pedig csak valamilyen részmozzanatot tagad egy másik rész nevében, akkor a bíráló már benne van nyakig a politikában
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
egyiknek se adjunk egészen igazat. Az a legtöbb, ha be tudjuk fogadni a két paripát egy hintó elé, amelyen még csak-csak sejtjük, hogy ki a kocsis, de azt már igazán nem tudjuk, hogy ki az utas. Ha én polgár volnék, azt mondanám, hogy mindent megengedhetek magamnak, amivel egyetértek, ami tetszik nekem, és semmit sem engedhetek meg magamnak, amivel nem értek egyet, vagy ami nem tetszik nekem. Igyekeznék nem becsapni magamat azzal, hogy jobb, ha én disznólkodom, mintha más disznólkodna ezen a helyen. A
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
ember visszaélő hajlamának tudatára épülő jogrendet, kölcsönös biztosítékokkal. Jelenti továbbá a tárgyaló egyenrangúság stílusát, respektust az értelmes érvek iránt és türelmetlenséget a handabanda iránt. Jelenti a tisztánlátás előnyben részesítését az érzelmes retorikával szemben, sejtve, hogy amögött valami olyasmi készül, amiről azt mondani, hogy nagy kópéság, igen szelíd szóhasználat volna. A polgári ekként valami olyan ízlést, magatartást, stílust jelentene, amely minden apróságban az emberek lényegi egyenrangúságának a hangulatát kelti. Semmiképpen sem ellentétben a természetes tekintélyi viszonyokkal, mint a szülő-gyermek, mester-tanítvány, orvos-beteg viszony, és amely
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
ma reggel még egérként cincogtak a polcra kapaszkodva. Miklós fiam megjött, sovány, kopasz, a hangja mélyebb lett, gyakran mondja, hogy baszogat, meg azt, hogy szívatnak. A jobb szeme körül van egy elszíneződés, egy fekete társa behúzott neki, rúgta is. Miklós azt mondta, hogy dög vagy, mert befújtál, erre a másik: " Szívd vissza! ", erre Miklós: " Nem szívom, mert ez dögség volt! " erre jött az ütés, Miklós feküdt a földön, és ő kapott fogdát. Félbüntető ezred, soknak van bűnözőmúltja, ha valaki erősnek látszik, akár mert
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
az általános pénztelenség nyomorúságos életsorsokat terem. Engem már vagy négy cikk támad, a chartásokra szabad lőni, ahogy mondják, feloldották a vadászati tilalmat, ugyanazok a pártcsahosok, akik régen is megugattak, most is megugatnak. Azt írják, hogy menjek el az országból, ha azt mondom, hogy a liberalizmus és a bolsevizmus azonosítása fasiszta beszéd. A cikkíró szerint ezzel a magyar népet mondom fasisztának, mintha ez az azonosítás valami magyaros népszokás lenne, és nem az újnyilas újságírók trükkje. Mivelhogy már ajánlották nekem az elmúlt húsz évben többször
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
nyúl derék hitveseihez, akikhez a hagyomány hozzájuttatta, sem az elsőhöz, sem a másodikhoz, válnak, s életében először egy vizionáló kurvával ölelkezik, aki messziről felismerte benne, Sabbatai Zeviben a zsidók királyát. Aztán képzeljük el, hogy a szegény lelkibeteg, akiről Scholem doktor azt mondja, hogy psychosis avagy neurosis maniaco-depressiva a kórisméje, egy jeles fiatal pszichiáterhez fordul (a lurianista kabalista lélekelemzési iskola hívéhez), a gázai Nátánhoz, ez meg leborul előtte, és azt mondja: " Te vagy a Messiás. " Csoda -e, ha az ember elhiszi azt a sok
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
nekik, hiszen közös az ellenség, az újságírás, aztán mégis rendőrsorfallal találták szemközt magukat. Kielégületlenek voltak, megfordultak, és kit láttak maguk előtt? Engem, annak a szellemnek a megtestesülését, amelyet kifüstölni szeretnének. Gyűlölnek, noha még sosem találkoztunk. Kijöttek a sodrukból. Egy ismerős azt mondja, hogy néhány perc múlva már nyugodtan vitatkoztak. Közmondásos a jámborságom, sokszor naiv hólyag vagyok, érdekes, hogy megint ellenséggé avattak. Tavaly az ilyen zajongók még kevesebben voltak, és nem voltak ilyen hangosak. Ez csak egy kis ribillió volt, de elképzelhetővé tette, hogyan
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
a Szabadság térre, meg ez a hamvába holt kis atrocitás néhány napig jó volt másoknak elszörnyedésre. Már megint a hegyoldalon sétálok, néha eltűnök innen, hogy feltűnjek a képernyőn, mosolyognak, hogy láttak. Ennek a kis esetnek azóta meglehetős visszhangja nőtt, Jutka azt mondja, hogy sokan kérdezősködnek telefonon, testi-lelki állapotom felől érdeklődnek. Nem örülök ennek, s annak sem, hogy valami kegytárgy lettem, olyan lény, akit különösképpen illetlen képen vágni. Az is zavar, hogy némely bolondokat ez a hír a mulasztás rituális helyrehozatalára ösztökélhet. Kellemetlen fantáziáknak
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
azt állította minden hivatalos kultúrtisztviselő, hogy nincs. Friss reggeli felhők fölé lendülünk, irány New York. Tegnap este jöttem haza Budapestre Bonnból, ma reggel már fél ötkor csörgött a keltőóra, begyakorlott úti előkészületek, taxi, repülőtér, kávé, a televízióban egy kövér ember azt mondja, hogy az ellenzék ellenség, a pincér biccent, jönnek vissza a régi szép idők. Alig láttam a családomat, a gyerekeket csak alva, anyámmal telefonon beszéltem, Jutka kinézett az ablakon utánam. Megjelenik a Kerti mulatság egy új cég által megvásárolt kiadómnál, a Harcourt
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
én magam. Nagyobb embersokaság együtt kiszámíthatatlan, kevés a megbízható ember. De én már akkor is biztonságban érzem magam, ha a környéken nem lövöldöznek, és ha van miből élnünk az elkövetkező évben. 1956. november tizenegyedikén éjjel a barátaim, akik menni készültek, azt mondták, hogy ami most jön, azt már nem érdemes végigcsinálni. Később éveken át csóválták a fejüket, ha összetalálkoztak valahol a nyugati világban. " Hát, ha Gyurinak ez kell? " Nem volt kedvük a jönni készülő restaurációhoz, nekem sem volt kedvem hozzá. Körülnéztem, ezt a
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
kegyére, befogadó nagylelkűségére nem hagyatkozom, itt a szüleimen, nevelőimen kívül nem illik különös hálát éreznem senki iránt, legkevésbé a kormánytisztviselők iránt csak azért, mert itt lehetek. Nem kérek segélyt, ajándékot, nem kérencsélem be magam semmilyen országba, itt nem fogják nekem azt mondani, hogy " Love it or leave it ", szeresd vagy hagyd itt, ha meg valaki mégis mondja, annak a szavát én jó lelkiismerettel eleresztem a fülem mellett, mivelhogy a nyilasok és az ávósok beszéde csak praktikus mérlegelést igényel. Azzal is számoltam, hogy vereségek
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
kenyérdarabkák vannak, imádja a sajthéjat, de a süteménymaradékot is. Gondosan bekakált az emelet egyik szobájában, mindennap odament. Kiszaladgál a kertből, a fiúk akkor utánarohannak, és a nevét kiáltozzák. Süt a nap, dél van, csend van. Miért nem hallgatok Pascalra, aki azt mondta, hogy minden baj abból származik, hogy az emberek nem bírnak megülni a munkaasztaluknál? Megértek sokféle gyarlóságot, de a dühös egoizmusok, a bosszúálló sértődések látványának elviseléséhez önkínzó hajlamok kellenek. Ha felnőttnek lenni annyit jelent, hogy ronda pofákat akarsz rávenni arra, hogy ne
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
voltam, kiesett a hűtőszekrényből. Jutkáért, segélyért kiáltoztam. Jött, de abszurd ötletei voltak, hogy vegyem le a nadrágomat, majd kimossa. Ehelyett én lemostam, ez az egy nadrágom van, ez a barna coloradói vászonnadrág, amiben jól vagyok. Aztán még szó szót követett, azt mondtam, hogy ha tudtam volna tizennégy éve, hogy kijön belőle a banya, hogy a morzsázást és csöpögtetést reggel fél kilenckor ilyen örömtelenül fogadja, akkor életre szólóan megmásítottam volna az elképzeléseimet. Ő meg lelustázott, és azt mondta, hogy mások nem óbégattak volna, hanem
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
Aztán még szó szót követett, azt mondtam, hogy ha tudtam volna tizennégy éve, hogy kijön belőle a banya, hogy a morzsázást és csöpögtetést reggel fél kilenckor ilyen örömtelenül fogadja, akkor életre szólóan megmásítottam volna az elképzeléseimet. Ő meg lelustázott, és azt mondta, hogy mások nem óbégattak volna, hanem szépen felmosták volna a kőről a tejfölt, amiben lehet valami. A villámló hölgy ma fehér trikóban és térdig érő fehér nadrágban van. Két fordítását rendbe kell szednie, hogy holnap fölvihesse őket Budapestre a BUKSZ szerkesztőségébe
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
konstrukciókat, félre az ideológiát, félre a baloldalt, félre az ember vakmerőségét! Hajtsd meg a fejed a szentség előtt, és hajtsa meg előtted a fejét a néped, mert te mostantól nem csupán szavazóid megbízatásából, hanem isten nevében kormányzol. Egy falusi ember azt mondta, hogy ezek a fővárosi beszédek nem számítanak. Hogy ki mit mond, nem számít. A kocsma előtt a padon is nagyokat mondanak az emberek, azután hazamennek és kialusszák. Másnap folytatják, ahol tegnap abbahagyták. Az összes veszély el van túlozva. Nem dolgos elmék
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
egymás felé, megyünk, sirengünk oda, ahol a másik is forgolódik, és elrohanunk egymástól egy másik forgatagba. Azok sem derűsek, akik kimaradnak a hírekből, akik soha sincsenek " hírben ". Ha mindezek után megkérdezném magamtól, hogy milyenek voltak ezek a napok, megint csak azt mondanám, hogy tettük a dolgunkat, és némi alázattal figyeltük, hogy mi vár ránk, bízva abban, hogy a tetthelyen, a kellő pillanatban nem fog az ihlet elillanni. Így is jó, úgy is jó, ne szorongj, rögtönözz. A résztvevő megfigyelő számára minden kanyarulat tanulságokat
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
ellenségkoholás. Aki dolgozik, az nem ér rá gyűlölködni. Aki erre ráér, az nem dolgozik, tehát sikertelen. Jobb híján handabandázik. Eszünk ágában se legyen kijátszani a játékszabályokat. Verjük ki a fejünkből mindenféle lassú puccs pornóképét. Milyen ország az, amelyben a miniszterelnök azt mondja, hogy nem tud örülni annak, hogy a köztársasági elnököt abcúgolják azok, akik őt éltetik. Merthogy voltaképpen örülnie kéne? Vannak ismétlődések, amelyeknek a jelentése egyértelmű. A miniszterelnök hadjáratot folytat a közönséget szolgáló, tehát közszolgálati tájékoztatás függetlensége ellen és szimbolikusan a köztársasági elnök
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]
-
aszerint váltanak le, illetve neveznek ki újakat. Ahova nézek, új kinevezések, új ember kerül egy állami kiadó élére, eszerint le kell mondanom arról, hogy a könyvemet ezek kiadják, majdnem biztos azonban, hogy lesz más, aki kiadja. A társaság egyik hölgytagja azt mondja, hogy a munkahelyén nagyon rossz a hangulat, a kolleginák félnek, nem szeretnék erőszakos bizonytalanságnak kitenni a gyerekeiket, van, aki állást keres külföldön. Értsem meg, hogy ők nem éltek, vagy csak kicsik voltak a negyvenes-ötvenes években, a brutális tapasztalatok idején. Ami énnekem
[MNSZKorAP/DOC000758/000001]