KorAP: Find »azt ({1:[hnc/l=mond]} | {2:[hnc/l=bánik]}) hogy« with Poliqarp

<1 ...39 40 41 ...6858 >

171,426 matches

MNSZKorAP/DOC001803/000007

állami, önkormányzati, egyházi alapítványi és egyéb iskolákat egyforma elveken finanszírozzuk. Na most érdekes módon, hogy ebben a két ellenzéki felszólalónk, ha nem is itt a vezérszónoklatban, de a bizottsági vitában, egymást nem hallva, pont ellenkező konklúzióra jutott. Egyik ellenzéki képviselőtársunk azt mondta, hogy egyértelműen egyházellenes, másik ellenzéki képviselőtársunk azt mondta, hogy a finanszírozás végre pozitív elmozdulás az egyházak felé. Ez nekem egy nagyon jó ajánlás arra, hogy valóban jó felé mozdultunk el. Természetesen most az alapnorma finanszírozásáról van szó. Végül még szerettem volna

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
elveken finanszírozzuk. Na most érdekes módon, hogy ebben a két ellenzéki felszólalónk, ha nem is itt a vezérszónoklatban, de a bizottsági vitában, egymást nem hallva, pont ellenkező konklúzióra jutott. Egyik ellenzéki képviselőtársunk azt mondta, hogy egyértelműen egyházellenes, másik ellenzéki képviselőtársunk azt mondta, hogy a finanszírozás végre pozitív elmozdulás az egyházak felé. Ez nekem egy nagyon jó ajánlás arra, hogy valóban jó felé mozdultunk el. Természetesen most az alapnorma finanszírozásáról van szó. Végül még szerettem volna néhány szót, de azt hiszem lejárt az időm

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
taps.) ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Dobos Krisztina képviselő asszonynak, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): Köszönöm szépen a szót elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék egy kérdésre reagálni, amit Szabados Tamás képviselőtársam mondott, méghozzá szó szerint azt mondta, hogy a törvényben a tankötelezettség kiterjesztésének szándéka szerepel. A törvényben egyrészt nem szerepel semmiféle szándék, másrészt nem is szerepelhet szándék, az, hogy a kísérőlevélben a miniszter úr ki kívánja, vagy javasolja, vagy ha azt mondhatnám, hogy a miniszter úr szándéka az

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
Gyér taps a jobb oldalon.) ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Csizmár Gábor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony, én is a tankötelezettség ügyében szeretnék néhány érvet mondani. Először is Kovács Kálmán képviselőtársam azt mondta, hogy nehogy propagandisztikus legyen ez a kiterjesztés. Én azt gondolom, hogy az eddigi vitákból is nyilvánvalóan kiderült, a Szocialista Pártnak nem a mennyiségi kiterjesztés az álláspontja, hanem egy minőségi kiterjesztés. Nevezetesen, hogy a 18 éves tankötelezettség az egyben azt jelentse, hogy

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
képviselőtársamat megkérni, hogy döntse el, hogy a saját véleményét vagy a kételkedő pedagógusok véleményét képviseli. De a saját véleményével támogatja, a kételkedő pedagógusok véleményével pedig megkérdőjelezi ugyanezt a pontot. Ezt nyilván el kellene dönteni, hogy ő mit képvisel. A másik: azt mondja, hogy papíron lehet ilyen döntést hozni, de azt tartalommal kell kitölteni. Tisztelt Képviselőtársam! Most a papíron való döntésről van szó! Hát akkor lehet kitölteni tartalommal, ha meghoztuk ezt a döntést. A döntés ugyanis arról szól, hogyha most így döntünk, akkor 12

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
elő, hogy egy háromsoros mondatban négy teljesen fölösleges, funkció nélküli szó van. Ez szószaporítás csak az egész. A világosság követelményének se tesznek eleget. Ugyanezen az oldalon egy 6. bekezdésben - nem akarom önöknek felolvasni az egészet-, (Bekiabálás balról: Ne is!) de azt mondja, hogy " jogszabályban meghatározottak szerint igénybe vesz valamit, ennek hiányában megállapodás alapján ". Hogy kivel kell megállapodást kötni, egy szó nincs, nem is derül ki az egészből, nem félreérthetetlen, tehát ilyen homályos, stiláris szempontból az egész homályos. Én egy állami középiskolába jártam Pestszentlőrincen

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
rendszeresen előkerül a parlamentben, mintha az ellenzéki képviselőtársaim nem lettek volna itt a költségvetés vitájánál, mintha nem olvasták volna végig ezt a törvényt. Ugye először is 100%-kal megemelkedett az óvodai normatíva 1996-tól, amely alapvetően érinti a kistelepüléseket. Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy ez ugye az 500 000 Ft-hoz képest ne jelentett volna önmagában egy jelentős ellépést. 10%-os kiegészítő normatíva van a 2000 főnél kisebb települések esetében minden diák után, az alsótagozatnál és 15%-os a felső tagozatnál. Ehhez képest plusz van, több mint három

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
az alsótagozatnál és 15%-os a felső tagozatnál. Ehhez képest plusz van, több mint három milliárd forint a költségvetésben a társulások támogatására. Egyszerűen nem állja meg a helyét az a vád, hogy itt a kistelepülések finanszírozásában bármiféle visszalépés lett volna, én azt mondom, hogy nagyon komoly előrelépések vannak. Nem szövegelni kell - elnézést a kifejezésért - a kistelepülések iskoláinak megmentéséért, hanem tenni kell valamit érte. Az előző négy évben ebben a kérdésben - azon kívül, hogy biztatták a településeket, hogy csináljanak iskolákat - beruháztattak olyan településeken is, mert

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
Nándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. ROTT NÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót elnök asszony! Én egy pillanatig nem akarok Horn Gábor, igen tisztelt képviselőtársam, nem állítottam azt, hogy a kistelepülésektől pénzt elvonnak, vagy hogy megfosztják őket, arról nem beszélünk, csak azt mondtam, hogy a sorsuk aggaszt. Az pedig, hogyha - elnézést kérek - a helyesírással ilyen felháborodást okoztam Horn Gábor igen tisztelt képviselőtársamnál, de azért a jövőben is ezt szóvá fogom tenni. Arra pedig, hogy szeretnék visszatérni, amit Csizmadia képviselőtársam mondott, nagyon tisztába vagyok azzal

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
ezek ilyen módon bekerültek a törvényjavaslatba. Én Csizmár Gábor képviselőtársammal értek egyet a tekintetben, hogy ezek a jogok a cselekvőképességgel nem állnak ellentétben, vagy azt nem befolyásolják, ha egy kicsit most fentebb stílbe kívánnék átváltani, akkor Thomas Jeffersont idézném, aki azt mondja, hogy bizonyos igazságokat természeteseknek tartunk, ilyen alapigazságnak tekintjük, hogy a teremtő születésétől fogva bizonyos jogokkal ruházott fel minden embert, hogyha minden emberre igaz ez, akkor a gyerekekre is igaz. Ezeket a jogokat a nemzetközi egyezségokmány a gyerekekre nézve elismeri. Magyarország ehhez

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
fizetik őket, mint a városokban, 20%-kal. Az, hogy képesítés nélküli nevelőket kapnak csak. És azt is tudomásul kell venni, hogy egy bizonyos gyereklétszám alatt, egy minimális gyereklétszám alatt, már pedagógiai szempontból sem az iskola, amit én iskolának nevezek. Tehát amikor azt mondtuk, hogy a szülők lassan-lassan, ahol tudják, és a jobb módú szülők felmondják ezekkel az iskolákkal, kisiskolákkal a szolidaritást, akkor én erről beszéltem. Tehát szeretném mint szocialista képviselő kinyilvánítani, hogy nemcsak azt nevezem esélyegyenlőtlenség csökkentésének, hogy több pénzt adunk, hanem a szakmai

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
tevékenységeknek, ha jól emlékszem, az állami költségvetés 1 százalékát kell odaadni és finanszírozni. Ezzel kapcsolatosan szeretnék megjegyezni valamit, és módosító javaslatot is fogunk ezzel kapcsolatosan benyújtani. A törvény megváltoztatja az önkormányzatok feladatellátásának tipizálását, hogy így fogalmazzam. A mostani hatályos törvény azt mondja, hogy községnek, városnak, megyei jogú városnak, fővárosnak óvodát, alapfokú oktatást, középfokú oktatást, nevelési tanácsadást stb. kell ellátnia, ez a feladata, amennyiben nem vállalja el, akkor a megyének kell ellátnia. A megjelenő törvénytervezetben ez megfordításra kerül, azt mondja, hogy alapvetően középiskolát, szakközépiskolát

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
mostani hatályos törvény azt mondja, hogy községnek, városnak, megyei jogú városnak, fővárosnak óvodát, alapfokú oktatást, középfokú oktatást, nevelési tanácsadást stb. kell ellátnia, ez a feladata, amennyiben nem vállalja el, akkor a megyének kell ellátnia. A megjelenő törvénytervezetben ez megfordításra kerül, azt mondja, hogy alapvetően középiskolát, szakközépiskolát, nevelési tanácsadót, pályaválasztást, logopédiát stb. a megyei önkormányzatnak vagy a fővárosi önkormányzatnak kell ellátnia, amennyiben a települési önkormányzat nem vállalja, illetve megyei szinten nincs lefedve a tevékenység. De azért itt megjelenik egy fordulat, ami lehet, hogy olyan

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
megváltoztatni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos dolgot említett Szentkuti Károly képviselő úr, amikor azt mondotta, hogy már vannak olyan városok, akik lemondanak az iskolájukról azért, mert a finanszírozást, egyáltalán az iskolák fenntartását nem tudják ellátni, vagy nem tartják fontosnak, és ezt a megyékre bízzák. Én úgy tudom, hogy azért, hogy egy település Magyarországon város legyen, elég

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
mindig fogékonyabbak vagyunk, mint a pozitív példákra. Nyilvánvalóan van olyan, ami nem jön be. Én azt gondolom, hogy meg tudják oldani ezt nagyon jól az önkormányzatok. A másik reakció erre a megyei közoktatás-fejlesztési tervre: ugye mondtam, hogy a törvénytervezet is azt mondja, hogy akkor a megyei önkormányzaté a kötelező feladat, mondjuk a szakközépiskola fenntartásában, ha azt a települési önkormányzat nem vállalja. Tehát a települési önkormányzat, ha nyilatkozik arról, hogy nem, akkor igen. De egyébként a települési önkormányzaté. Másrészt pedig a közoktatási intézményt fenntartók

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
ezt mondja, az szakmailag nincs tisztában azzal, hogy mit jelentenek ezek a körülmények. Mit jelent az, hogy például egy hároméves gyereket utaztatunk, vagy mit jelent az, hogy egy 14 éves gyereket utaztatunk. Tehát ezt szerettem volna hangsúlyozni, és ezért szeretném azt mondani, hogy nagyon fontos lenne, hogyha ezeket a társulásokat egyrészt az önkormányzatokra bíznánk rá, másrészt viszont semmiképpen sem tegyünk olyan kijelentéseket - és az SZDSZ-nek a kijelentéseit ezen a ponton is bírálnom kell -, hogy ezt mint egy jó példát próbálja beállítani képviselőtársam. Ez

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
szépen. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nagyon röviden. Én azt hiszem, hogy itt egy kicsit mondvacsinált vita alakult ki. Nem tudom, hogy kell -e most az iskolaszerkezet miatt aggódni, hiszen még hatályos a régi alkotmány. Ez a régi alkotmány ugyanis azt mondja, hogy az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező. Márpedig, ha itt egy új iskolaszerkezet alakulna ki, abban a pillanatban, azt hiszem vagyunk egy páran a parlamentben, akik ezt alkotmányossági problémaként vetnénk fel. Hiszen a 6+4+2-es iskolaszerkezet valóban iskolaszerkezetté alakul, bármennyire is sugallja

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező. És ez bizony súlyos visszalépés a jelenlegi iskoláztatási alkotmányos garanciákhoz képest. Én azt gondolom, hogy ebben az összefüggésben nem kockáztathatja meg, hogy ebből iskolaszerkezeti problémát csináljon, hiszen a hatályos alkotmánnyal menne szembe. Az alkotmány azt mondja, hogy az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező, 70/F.. Köszönöm szépen. (20.00) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak. (Közbeszólás a jobb oldalon: Tévedés.) Tévedés. Megadom a szót Kovács Kálmán képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
vitát. A törvény tervezete, mint ahogy ezt Benkő képviselőtársam most fölolvasta, egyszerűen egy lehetőséget teremt meg, egy olyan intézményes keretrendszert, amiről legnagyobb meglepetésemre az előbb Kovács Kálmán maga is beszélt, tehát tulajdonképpen egyetértünk, át lehet ide ülni, hiszen Kovács Kálmán azt mondta, hogy meg kell oldani az érettségi és a felvételi összevonását, erre teszünk kísérletet. Szó nincs arról, és ezt nagyon komolyan mondom, elsősorban Medgyasszay Lászlónak, mert számomra nagyon szimpatikus és követendő igenis az ő aggódása, akár szülőként is, hogy az érettségi alapszintjét

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
közalkalmazotti törvény bértáblájával is tették. Mint ahogy arra is nehéz lenne ma már magyarázatot adni, miért nem növekedett a közoktatási normatíva három olyan évben egymás után, amikor az infláció legalább 50 százalékos volt. (20.10) Nem helytálló és nem tényszerű tehát azt mondani, hogy a közoktatási törvényt nem kellett volna módosítani. A helyzet olyan mértékben romlott, hogy máris késésben vagyunk, valamennyiünknek tehát az érdeke a módosítás, mégpedig a nyári szünet előtt és minél előbb. A másik általános megjegyzésem még mindig az előzményekhez, hogy természetesen

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
És ez nem mellékes, hogy anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésen nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az előbb már hangsúlyoztam, hogy helyes az, hogy a törvénytervezet azt mondja, hogy legalább hétévenként kell vizsgázni vagy bizonyos ismeretekről számot adni a tanárnak, mert a különböző tudományágak fejlődése nem egyforma. Ezért szükséges, hogy az igen gyorsan fejlődő tudományágakat oktatók 3-4 évenként újítsák meg ismereteiket. Erre a törvény lehetőséget ad. (20.30) Több évtizedes

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
horderejűnek tűnik. Pedig véleményem szerint közfigyelmet érdemlő kérdésről van szó, még ezen a kései órán is, egy olyan döntésről, amelyet sok nem kormányzati szervezet régóta vár, és amelynek erős üzenete van a magyar civil társadalom aktív szereplői számára. Nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt években visszatérően éppen ez a döntéssorozat váltotta ki a legtöbb, az Országgyűlés szerepével kapcsolatos vitát. Ez volt az a döntés, amely alkalmat adott a civil társadalom aktív szereplőinek, elemzőknek, újságíróknak arra, hogy újra és újra feltehessék a kérdést

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
óta vagy ' 95 óta dönt a javaslatról a paritásos bizottság, tehát nem ' 90 óta. A másik ilyen megjegyzésem, hogy az Ezredforduló Alapítvány javaslata valószínűleg alaposabb tanulmányozást igényel. Nem arról szól, hogy a szervezetek osszák el maguk között, és én sem azt mondtam, hogy egy jó megoldás, hanem csak azt mondtam, hogy egy vitaalap, ami visszhangtalan maradt. Úgy gondolom, hogy kéne róla beszélni, mert a javaslatnak van olyan része, ami nagyon közel áll ahhoz a konstrukcióhoz, amit Bauer Tamás javasol, amivel én persze nem

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
paritásos bizottság, tehát nem ' 90 óta. A másik ilyen megjegyzésem, hogy az Ezredforduló Alapítvány javaslata valószínűleg alaposabb tanulmányozást igényel. Nem arról szól, hogy a szervezetek osszák el maguk között, és én sem azt mondtam, hogy egy jó megoldás, hanem csak azt mondtam, hogy egy vitaalap, ami visszhangtalan maradt. Úgy gondolom, hogy kéne róla beszélni, mert a javaslatnak van olyan része, ami nagyon közel áll ahhoz a konstrukcióhoz, amit Bauer Tamás javasol, amivel én persze nem minden ponton értek egyet, de a normativitás logikáján

[MNSZKorAP/DOC001803/000007]
MNSZKorAP/DOC001879/003371

azaz 2 varazspalcat hasznaljunk es orokke: az egyik testverunket " szinkronizalja " hozzank, a masik pedig minket a testverunkhoz. Hogy ezt milyen korulmenyek kozott es milyen mertekig lehetseges megvalositani, azt egyelore ne firtassuk. A lenyeg az, hogy ebben az esetben tenyleg lehet azt mondani, hogy kettonk elete es halala egy es ugyanaz, hiszen olyan szorosan osszekapcsolodott. Peldaul barmelyikunk is gondol valamit, azonnal ugyanazt gondolja a masik is. De menjunk meg tovabb! Az elobb belattuk, hogy ket kulon psziche nem valt eggye, azaz nem valt azonossa

by DcsabaS_ [MNSZKorAP/DOC001879/003371]