> 14,044 matches
-
igencsak szolid mértékű támogatása azoknak a módosításoknak, amelyeket mi megfogalmaztunk. Ez 6 százalékos támogatási arány. Én magam 16 módosító indítványt nyújtottam be, és mint kiderült, ahogy Lezsák képviselőtársam mondotta, ebből akár példaként is - mármint feltételezem, hogy pozitív példaként is - lehet azt mondani, hogy van a 9, kormány által támogatott javaslat között ellenzéki is. Ebből a 16-ból ez az egy támogatás az én esetemben egy szónak a támogatását jelenti, hogy a közmédia ne csak a magyarságról, hanem a világról is igyekezzen objektív, tárgyilagos képet
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
a magyar nemzethez magát tartozónak érző és a kulturális identitás területén a gyerekei számára valamit átadó szülő közvetlenül érezze azt, hogy ebben valamilyen, ha csak szimbolikusat is, de támogatást kap. Ennek következtében elvileg a pályázati rendszer ellen vagyok, és legszívesebben azt mondanám, hogy alanyi jogon járjon. Azonban egy olyan területen, amely számunkra nem tekinthető át, Magyarország határain kívül az alanyi jogosultságot megállapítani nyilvánvalóan nagyon nehéz volna, ezért a pályázati kérelem szükségességét identifikációs, beazonosítási szempontból indokoltnak tartom. Tehát a pályázatra szükség van az igényjogosultak
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
módja, hogy törvényi szinten a közszolgálati médiára vonatkozóan vállaljon kötelezettségeket. Arra nincsen módja, hogy a nem közszolgálati médiákra vonatkozóan törvényi szinten kötelezettséget vállaljon. Ugyanakkor a lehetőségét mindenképpen meg kívánja teremteni ennek is. Tehát egyetértek a kormánypárti képviselők közül azokkal, akik azt mondják, hogy a törvény nem zárja ki a kereskedelmi tévék támogatásának a lehetőségét. Pontosan megtalálta ennek a jogi feltételeit megteremtő helyet Bauer képviselő úr is, de erre vonatkozó kötelezettséget ebben a törvényi helyzetben nem kívánunk vállalni. Én a magam részéről egyébként nem
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
értékvesztés visszapótlása (Közbeszólás balról: Az előző nyolc évben!), aminek eredményeképpen 2002-re ' 98-tól számítva egy 16 százalékos reálérték-növekedés következhet be. Gondolom, ebben egyetértünk. Ha jól értem, a vita közöttünk azon van, hogy mit kell tenni az állami nyugdíjrendszerrel. A képviselő asszony azt mondta, hogy az állami nyugdíjrendszerben - azt hiszem, pontosan idézem, ha úgy fogalmazok - reform értékű lépések történtek. Hagyjuk a rabulisztikát, inkább maradjunk abban, hogy kérem, fontolja meg, hogy egészen addig nem beszélhetünk egy nyugdíjrendszer reformjáról - beleértve az államit sem -, amíg annak az előföltételét
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
aztán óvatosan végigolvashatnánk, és tudhatnánk, hogy egyáltalán miről van szó, ahelyett, hogy két percben, egyébként azt hiszem, nemcsak a miniszterelnök számára, hanem mindenki számára követhetetlen gondolatokat kellene kifésülnünk. De viszonozva az ön kedvességét, amikor egy idézettel tisztelt meg bennünket, hiszen azt mondta, hogy " mikor lesz irtva belőle egészen a gaz " - és ezt idézte -, egy ilyen irodalmi hangulatú azonnali kérdésnél talán megengedhető, hogy hasonlóképpen válaszoljak. Nem találtam meg, hogy melyik versből van ez a sor, de kiderült, hogy nem is versből van, mint hallottuk
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
egyszeri nagyarányú személyi jövedelemadó-csökkentést hajt végre, majd " Az új évezred küszöbén " című kormányprogramban 2000-re adóreformot ígértek, aztán eltelt három év, és se személyi jövedelemadó-csökkentés, se adóreform. Miniszterelnök Úr! Ami az egészségügyet illeti, ebben a választási programban, amellyel ön kampányolt, önök azt mondták, hogy " gyökeresen új bérrendszert vezetünk be, mely az ott dolgozók számára a jelenlegi jövedelmük megkétszereződését jelenti ". Három év eltelt, a megkétszereződés nem történt meg. Azt mondták a kormányprogramban, hogy az egészségbiztosításban kétszintű biztosítási rendszert készítenek elő és vezetnek be 2001. január 1-jétől. Három
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
lakás szerzése után fizetendő - még egyszer mondom, esetenként több százezer forintot kitevő - illetéket. Abba a hibába estek az emberek, hogy bevették, ami ebben a füzetben állt, ahelyett, hogy a szemüknek hittek volna és esetleg utánanéznek a törvénynek. Ők persze erre azt mondták, hogy nem volt olyan tapasztalatuk, hogy ne hihetnének a kormánynak. Másrészt a kormány viszont nem dobott utána mindenki lakásába Magyar Közlönyt, hogy pontosan tájékozódni tudtak volna. Egy biztos, ők most úgy érzik, becsapták őket. Ennek a füzetnek az utolsó két oldala
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
így ott a távhőszolgáltatás még drágább, még költségesebb lesz. Ugyanakkor viszont az a jogi kötelezettség, amelyet ön említ, teljesen helyesen értelmezett az ön részéről, tehát ez a kötelezettség a gázszolgáltatók részéről fönnáll. Ezt a jogot mi elvitatni nem kívánjuk, csupán azt mondjuk, hogy nem ösztönözzük az ilyen leválásokat. Ebben az esetben tudni kell, hogy a távhőszolgáltató cégnek egy állami tulajdonú cég, a Vértesi Erőmű Részvénytársaság biztosítja a távhőt, következésképpen, ha ez a távhő-szolgáltatási lehetőség a Vért Rt. részéről megszűnne, magyar munkahelyeket és egy
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
az Országgyűlés elnöke foglalja el.) ELNÖK: Az elhangzott interpellációra Mikola István miniszter úr válaszol. DR. MIKOLA ISTVÁN egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Parlament! Eddig azt hittem, hogy a Fidesz, a kormány programját valósítom meg, most meg azt mondom, hogy azért ezt észrevenni tisztesség. Az előbb szóltam már róla, hogy jelentős forrásbevonás történt és történik az ágazatban, amit én nagyon nagyra értékelek, hiszen túl a költségvetési lehetőségeken, amelyek azért tartalmaznak az egészségügy számára lehetőségeket, az előbb tételesen elmondtam, hogy milyen
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
a 11/1991-es KTM-rendelet hatálybalépéséig egyszerűen nem volt mérés. Mindenki azt a levegőt szívta, amit az akkori kormányzat számára biztosított. Innentől kezdve a mérések egyértelműen igazolják, hogy itt a kibocsátás semmiképpen nem felel meg sem a magyar szabványnak, ma meg már azt mondjuk, hogy persze nem felel meg az európai szabványoknak sem. A 2419/1997. szám alatti kormányhatározat volt az, amely elmozdítani látszott ezt az ügyet a holtpontról, hiszen ekkor a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az úgynevezett füstgáztisztító beépítésénél 50 százalék erejéig viseli a
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
mi az a határ, aminél az emelkedés indokolt lenne. Sajnálatos módon, bár 1998 elején meghirdettek egy tendert, és ennek alapján úgy tűnt, hogy megindul az egész eljárás, ez megakadt. 1999-ben ráadásul a tárca akkori vezetése hozott egy olyan döntést, amely azt mondja, hogy amíg a főváros nem készíti el Európai Unió-konform hulladékgazdálkodási koncepcióját, addig nem adja át a pénzt. Ez meggyőződésem szerint rossz, ráadásul szabálytalan döntés volt. Mindennek ellenére, miután ez nagyon rövid idő, mintegy egy év után feloldásra került, a mai napig
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
illetve a környezetben élők érdekeit. Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK: Megkérdezem T. Asztalos Ildikó képviselő asszonyt, hogy elfogadja -e a választ. T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyik kormánypárti képviselőtársam 1998-ban azt mondta, hogy a kelet-magyarországi polgároknak nincs idejük várni. Egyetértek vele, annál is inkább, mert az Orbán-Torgyán-kormány idejéből két év úgy telt el, hogy nem épült autópálya (Nagy zaj, közbeszólások.), és ezért az ott élő emberek - a miskolciak, a nyíregyháziak és természetesen a
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
lehetőséget kérjen, hogy a betegek ellátásához többlet szakrendelői órák és többlet kórházi ágyak álljanak rendelkezésre. (Nagy zaj.) Önök, amikor észrevették a benyújtott törvényjavaslat hibáját, akkor megtették azt a módosító indítványt, amelyet ellenzéki képviselőkként is támogattunk a bizottságokban. A szakminiszter azonban azt mondja, hogy önöknek ne lehessen jogosítványuk arra, hogy a jövőben kérjenek az ellátáshoz szükséges kapacitásbővítéseket; mert - mondja a törvényjavaslatot indokló szöveg, a módosítást indokló szöveg - indokolatlanul különbség képződik a helyi önkormányzatok kárára és a Fővárosi Önkormányzat kárára. Nem azt a módosító indítványt
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
szervezetet hoznának létre, amelybe feltehetően mindenki delegál, de én ilyen megoldást sajnos nem találtam sem a törvényjavaslatban, sem egyetlen módosító indítványban. Nehéz beszélni ezekről az indítványokról azért, mert például Szlovéniában, ahol már megoldott a magyar kisebbség parlamenti képviselete is, ők azt mondják, hogy mi vagyunk lépéshátrányban, és ők tőlünk várnának lépéseket. Ugyanakkor szeretnék beszélni a 75. számú ajánlásról - a kétnyelvű iskoláról -, amelyet Tabajdi Csabáék nyújtottak be több szocialista képviselőtársunkkal. Megoldott, hogy a szomszédos országokban az oktatásban ragaszkodnak a kétnyelvű oktatáshoz, ennek a feltételeit
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
szeretnék beszélni a 75. számú ajánlásról - a kétnyelvű iskoláról -, amelyet Tabajdi Csabáék nyújtottak be több szocialista képviselőtársunkkal. Megoldott, hogy a szomszédos országokban az oktatásban ragaszkodnak a kétnyelvű oktatáshoz, ennek a feltételeit megteremtik, ott hátrányos helyzetet teremtenénk mi azzal, ha kizárólag azt mondanánk, hogy magyar nyelvű oktatási intézmények. Tehát azt gondolom, hogy itt mindenképpen valamilyen kompromisszumos megfogalmazásra lenne szükség, hogy ezek a két tannyelvű intézmények ugyanazokat a kedvezményeket kaphassák, vagy az ebben oktató pedagógusok azokat a pedagóguskedvezményeket megkaphassák, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek. A következő
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
számok egyáltalán közelíthessenek a valós értékekhez, ehhez szükséges az, hogy a költségvetés azokhoz a bevételekhez hozzájusson, amelyek egyébként jogszerűek a foglalkoztatás esetén. Úgy érzem, hogy ehhez szorosan kötődik, hogy három hónapról emeljük hat hónapra a foglalkoztatási lehetőséget. Itt röviden csak azt mondanám, hogy a három hónap azt jelenti, hogy csak idénymunka, a hat hónap azt jelenti, hogy bármely más szakmában is tartósan foglalkoztathatóvá válnak a határon túl élő magyarok. Ebben a vitaszakaszban a végére hagytam a 86., 88. indítványokkal kapcsolatos véleményemet, amelyet felém
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
korosztályukat tekintve 36-50 évesek, végzettségüket tekintve alacsony iskolai végzettségűek, munkaviszonyukat tekintve pedig a munkavállalási lehetőség peremén billegnek, úgy gondolják, hogy az ő státusukat leginkább azok a határon túli magyar potenciális munkavállalók veszélyeztetik, akik ebbe a három hónapos körbe esnek. Lehet azt mondani, hogy ez nem lényeges szempont, én azonban szeretném elmondani, hogy azokról a határon belül élő magyarokról beszélünk, ahol az illető megyékben a munkanélküliségi ráta még mindig 15 százalék felett van, ahol az előbb említett kritériumoknak sajnos a határon belül élő potenciális
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
még szükség van egy olyan módosításra is... - azt mondja a törvény szövege, hogy " magyar nyelvű oktatási intézményben gondoskodik ". Ez nem pontos megfogalmazás, mert vannak olyan oktatási intézmények, amelyekben magyar nyelven is folyik oktatás, más nyelven is folyik oktatás, így nehéz azt mondani, hogy ez magyar nyelvű oktatási intézmény. Pontosabb az, ami a következő bekezdésben szerepel, hogy " az oktatásáról magyar nyelven gondoskodik " - ez a helyes kifejezés. Azt kell mondanom, örömmel láttam, hogy van ilyen kapcsolódó módosító indítvány, amelyet közösen be tudtunk nyújtani, és az
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
a kedvezménytörvénnyel vagy a szomszédmagyar-törvénnyel összefüggésben. Mert ugyan Balázs Ferenc említi egyrészt a 60 százalékos támogatottságot, de ott van a másik adat, hogy a megkérdezettek 40 százaléka a magyar társadalomban túlzottnak tartja a magyar határon túliak támogatását, 23 százalék pedig azt mondja, hogy egyáltalán ne támogassuk a határon túli magyarokat. Tehát meg kellene tudni győzni a magyar társadalmat. Ezért javasoljuk, a szocialisták javasolják, hogy a négyszer 90 százalékos utazási kedvezmény a magyar állampolgárokat is illesse meg, és meg kell fontolni, hogy az az
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
miért nem tudjuk a törvénybe ezt beemelni. Végezetül a 89-es adókedvezményt adna azoknak a magyarországi vállalkozóknak, akik határon túl fektetnek be. Ezt sem értem, hiszen ez is a szülőföldön való megélhetést szolgálja. És végezetül a 74-es a szórvány számára, amikor azt mondjuk, hogy nem magyar nyelvű oktatási intézmény, hanem magyar nyelven, akkor a vajdaságiak és a szórvány számára adnánk lehetőséget. Nagyon kérem államtitkár urat, a kormányt, fontolja meg. Ezek nem ellentétesek a kormány logikájával, egyet kivéve, az ajánló szervezetet. Mind beleilleszkednek a logikájába
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
a szocialista felvetés eredményének tudja be azt, hogy a szülőföldön történő megtartás különös hangsúlyt kapott ebben a törvényjavaslatban, aztán saját felvetésének nyomán az ajánló szervezet szerepe módosult. Azt hiszem, ezek olyan kruciális, központi elemei a törvényjavaslatnak, ami után nem lehet azt mondani, hogy jelentéktelen az a teljesítmény, amit Tabajdi Csabának köszönhetünk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Megadom a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért is jó ez a vita, mert azon kívül, ami bele
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
a szerződő felek egyértelmű megnevezését próbáltam általam elfogadható módon megfogalmazni. Végezetül engedjék meg nekem azt a megjegyzést és egyúttal kérdést is, talán éppen az elnök úrhoz is, hogy a mai nap folyamán beadtam két csatlakozó módosító indítványt, és miközben érdeklődtem, azt mondták, hogy a tárgyalás lezárásáig kell beadni csatlakozó módosító indítványokat. Ha most, a mai esti vita alapján valami csatlakozó módosító indítvány gondolata megfogalmazódik esetleg közösen is bennünk, talán kár volna, hogy az elvesszen mint lehetőség, úgyhogy remélem, arra lesz lehetőség, hogy a
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
szimbólumok, és ilyen értelemben Bauer Tamással ott van a vitánk, hogy sok tekintetben üres ez a törvény, kong ez a törvény. Pontosabban ebben vita van köztünk, mert ő úgy látja, hogy ez a törvény olyan nagy státust ad, én pedig azt mondom, hogy nem ad státust. Nem ad státust jogilag sem, tartalmilag sem, anyagi jogi szempontból sem, de szimbolikusan ez rendkívül fontos, kedves Tamás. Meg fogják Erdély-szerte könnyezni. Elmondtam az általános vitában, most is el kell mondanom ellenzékiként is, hogy ennek óriási lélektani
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
az az indítványa, amely azt kezdeményezi, hogy ennek a törvényjavaslatnak a címét változtassuk meg, bővítsük ki, és mondjuk azt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok kedvezményeiről és támogatásairól. Valójában a dolog erről szól. Azt gondolom, ez a fontos. Mert nem azt mondjuk, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról alkotunk törvényt, hanem a számukra biztosított kedvezményekről és támogatásokról. Tehát ez a cím sokkal jobban kifejezné azt a mögöttes tartalmat, ami a törvényjavaslatban van. Kérem, fontolják meg még egyszer! Sajnos ez a javaslat mindenütt csak
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]
-
ha a törvény címében őt nem tekintjük szomszéd országnak. Én azt gondolom, a kormánynak ezt a kérdést még egy kicsit át kell gondolnia. Azt azonban mindenképpen szeretném leszögezni, hogy amikor a külügyi bizottságban az államtitkár úr elővezette a törvényt, akkor azt mondta, hogy ez nem státustörvény, nem az a címe, hanem a szomszéd országokban élő magyarok kedvezményeiről szóló törvény; ezt mondta akkor, ott ültem. Nem vette észre, hogy a cím nem ez, hanem a címe a szomszéd országokban élő magyarokról szóló törvény. (Németh
[MNSZKorAP/DOC001772/000013]