> 171,226 matches
-
Nem előterjesztőként, hanem az SZDSZ képviselőjeként néhány megjegyzést tennék, részben az elhangzottakhoz, megvallom őszintén, azzal a szándékkal, hogy ne áltassuk magunkat. (16.40) Ott kezdeném - és ez még nem ehhez, mármint az áltatással jelzett fejezethez tartozik-, hogy a kuratóriumi elnök úr azt mondta, hogy reméli, a 2002-es év volt a mélypont. Elhangzott itt egy olyan felszólalás, amelyik olyasmit fogalmazott meg, hogy a 2003-as év még rosszabb volt, mint a 2002-es. A 2003-as év befejeződött már. Én azért egy olyan érdemi különbséget mindenképpen megemlítenék, hogy
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
hanem visszásságoknak, amelyeket képes volt ő maga megállítani, ami, mint ismert, a Televízió akkori elnökének leváltásához vezetett, ami, ha tetszik - bár örömet nem okoz, hogy idáig fajultak a dolgok -, mégiscsak előrelépés a korábbiakhoz képest. Ami ennél talán fontosabb, és amire azt mondtam, hogy ne áltassuk magunkat, az az, hogy a helyzetleíró megállapításokkal többnyire egyetért az ember, ha a pénzügyi kérdésekről van szó, nevezetesen, hogy kevés a pénz, de megoldás nem nagyon körvonalazódik az itt elhangzott felszólalásokból. Ma már közismertnek tekinthető az a tény
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
milyen haszonnal vagy milyen gazdasági háttérszámításokkal próbálja értékesíteni, és esetleg milyen módon kíván új ingatlanban berendezkedni. Ez tehát, amit elmondtam eddig, talán politikailag semleges megállapításnak tűnik. A következő pontok, amelyeket említek, már kevésbé semlegesek politikai értelemben. A határozati javaslat indoklása azt mondja, hogy miközben az előző évi kuratóriumi beszámolót sem fogadta el a parlament, és felhívta a kuratórium figyelmét arra, hogy próbáljon meg gondoskodni arról, hogy a Magyar Rádió az érvényes törvényeknek és a saját szabályzatainak megfelelően biztosítsa a működését, aközben ezen a
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
elnökéről - vagy bizonyos, évek óta meghatározott politikai elkötelezettséget mutató műsoraikról - kritikát mondanak. Ezzel a ténnyel is számolnunk kell, mármint az ilyenfajta, pénzért folytatott - hogy is mondjam -, hatékony, nyilvános meggyőző tevékenységről, amit az imént említettem, amikor kritizáljuk a jelenlegi intézményrendszert, amikor azt mondjuk, hogy nem normatív a finanszírozás, és ez mindenfajta politikai problémákhoz is vezet. Egészében véve tehát a bizottság azt javasolja, hogy a magyar parlament a Rádió nevezett időszakról szóló beszámolóját, a kuratórium beszámolóját ne fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
állásba, normál fizetéssel; a Rádió volt az, amelyik amikor támogatásokat osztottunk, és az elmúlt évben volt egy ilyen időszak, amikor a Magyar Televízió egy 6 milliárd forintos támogatást kapott, a Rádió 500 millió forint támogatást kapott... - a kuratórium akkori elnöke azt mondta, hogy ők azt kapják büntetésül, amit mások jutalmul. E gondolattal valószínűleg arra kívánt utalni, hogy ők megpróbáltak korrektül gazdálkodni a pénzzel, lehetőleg szűkre fogva a gyeplőt, hogy megszabaduljanak a fölösleges kiadásoktól, és ennek nemhogy a háláját nem érezhették, hanem - mint jelzi
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
A legtöbb probléma az elmúlt időben azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy voltak olyan műsorai a Rádiónak, amivel a mostani kormánypártok nem értenek egyet, és arra hivatkoztak, hogy rendkívül szélsőségesen szólaltak meg bizonyos műsorokban, és ezt nem tartották elfogadhatónak. Én inkább azt mondanám, hogy valószínűleg voltak ilyen jellegű megszólalások is, amelyek kritizálhatók, és ezzel kapcsolatban születtek elmarasztalások is az elmúlt időben, de összességében egyetlenegy műsorról sem lehet azt állítani, hogy ne lenne helye a Magyar Rádióban, éppen ezért természetesen az ilyen jellegű észrevételeket nem
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
bizottság tárgysorozatba tudja venni, és ott részletesen beszámolunk majd a Rádió ingatlanvagyonának helyzetéről. A következő észrevételem, illetve reflexióm egyformán szól Pető elnök úrnak és Homa képviselő úrnak, hiszen ugyanannak a dolognak két közelítését adták elő. Pető elnök úr teljes joggal azt mondja, hogy egy-egy olyan műsor, amely nem felel meg a kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás kritériumainak, az egész Rádióra vetül, ezek nem magukban való műsorok. Igaz, de ez minden mással is így van, nemcsak a Rádió esetében. Homa képviselő úr meg azt mondja, hogy
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
azt mondja, hogy egy-egy olyan műsor, amely nem felel meg a kiegyensúlyozott, pártatlan tájékoztatás kritériumainak, az egész Rádióra vetül, ezek nem magukban való műsorok. Igaz, de ez minden mással is így van, nemcsak a Rádió esetében. Homa képviselő úr meg azt mondja, hogy a kormánypárti kritika egyes műsorokról mintegy kivetül a Rádió egészére. Ez klasszikusan esete annak, hogy a tar fejen az egy szál haj kevés, a levesben ugyanaz az egy szál haj elviselhetetlenül sok. Az én felfogásom, és e tekintetben, azt kell
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
el önmagában, de engem semmiképpen nem győz meg az, hogy az ORTT, a panaszbizottság vagy bármiféle más külső intézmény milyen véleményt alkot a Magyar Rádióról, mert közben hallgatom is, és hallgatok a hallgatókra is. Ez persze egyfajta szubjektív közelítés, mégis azt mondom, hogy effajta aktivitását a kuratórium, illetve annak elnöksége a korábbiakhoz képest talán most nagyobb elánnal gyakorolja. Pettkó képviselő úr a közszolgálati rádiózás végét jósolta, vizionálta itt a beszédében. Én szívesen állok bármikor rendelkezésére, az adatok, amelyeket elmondott, helyénvalóak, az előzmények és
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
-e bárkinek bármilyen érdeke, de ebben, úgy tűnik, egyetértünk, és három módosító indítványom tulajdonképpen erről szólt, különféle bekezdésekhez illően. Azonban úgy gondolom, hogy a másik két módosító indítványom is, amit ön nem tudott támogatni előterjesztőként, ugyanezen meggondoláson alapul, hiszen ha azt mondjuk, hogy " mintegy 2 milliárd forint/kilométer költségmértékű ajánlat ", mármint hogy az autópálya továbbépítése mintegy 2 milliárd/kilométer árban történne, egyrészt ebben persze benne van a pontatlanság lehetősége, ezt jelzi a " mintegy " 2 milliárd forint; másrészt pedig azt gondolom, hogy pont ez a vizsgálóbizottság
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
ki is hirdették. Tehát azt gondolom, hogy az általam benyújtott módosító javaslatok, összhangban az ügyrendi bizottság javaslatával, egységes egész rendszert alkotnak, és azért indítványozom ezt, mert nem szeretném azt megélni, hogy mondjuk, a vizsgálóbizottság a végén tesz egy jelentést, és azt mondja, hogy jó, jó, de nem tudhattuk meg ezt meg azt. Ha akarnak betekinteni, akkor viszont erre szükség van, ez megkerülhetetlen. Tehát el kell dönteni, hogy vagy nem kívánnak, és hisszük azt, hogy itt nincsenek államtitkok, vagy pedig kell ez a jogosítvány
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
egyik tárgya, amely három pontban van részletezve. S ez nemcsak abból áll, hogy a szerződéseket el kell olvasni, ez ennél sokkal több, tisztelt képviselő úr. Ez az egyik. A másik: mit szóltak volna önök ahhoz, ha az előző kormányzati ciklusban azt mondjuk, hogy kérem szépen, az autópálya-építések államtitkot képeznek? Igencsak ráncolták volna a homlokukat. Érdekes, hogy most egyből azzal a feltételezéssel jönnek, hogy kérem szépen, hát itt közpénzekből építettünk meg vásároltunk autópályát, és egyből államtitokról beszélnek, tisztelt képviselő úr! Hogyan beszélnek önök államtitokról
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
befolyásolásmentesnek kell lennie a vizsgálóbizottságnak. De honnan lehet azt tudni, ha nem esnek át C típusú vizsgálaton, hogy adott esetben nem kerültek valamilyen összefüggésbe ezekkel az érdekcsoportokkal? Ezért azt gondolom, hogy igenis szükség van ilyen C típusú vizsgálatra. És amikor azt mondtam, hogy megváltoztak a körülmények, arra gondoltam, hogy a képviselőknek is meg kell változni, és gyorsított vizsgálatokra van szükség, mert utána jön a következő, amit meg akarnak vizsgálni. (Derültség a Fidesz soraiban.) Éppen ezért indokolt Göndör képviselő úr felvetése. ELNÖK: Fónagy Jánosnak
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
nem érdemes sem az Országgyűlés, sem az ország, sem a kormány tekintélyét azzal adott esetben csorbítani, hogy olyat lebegtetünk most már itt hónapokon keresztül, mintha a Postabank értékesítéséből származó bevétel sorsával valami probléma lenne. Örülök, hogy Fónagy képviselő úr is azt mondja, hogy ez a pénz megvan, rendben van. Egy bejelentést sokféleképpen lehet értelmezni. Lehet úgy is értelmezni, ahogy Szalay képviselő úr mondta, lehet úgy is értelmezni, hogy a költségvetés kondícióit javította a Postabank értékesítése, és a megjavított kondíciók között lehetőség kínálkozik arra
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
tűnik számomra, hogy nem is a részletes vitában vagyunk, mert annyira általános kérdésekről van szó. Próbáljunk meg egy picit koncentrálni a vita természetére! Szalay Gáboré a szó. SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tóth képviselő úr azt mondta, hogy ennek a 40 százalék részesedésvásárlásnak az égadta világon semmi értelme nincs. Én ezt erősen vitatom. Kétségtelen, hogy talán nem a legszokványosabb mérték 40 százalékot kivásárolni, én megengedem, hogy szokásosan nem 10, de 25 százalék plusz egyet, 50 százalék plusz egyet
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
kondíciókat jelentett be a miniszterelnök úr meg a kormányszóvivő, meg a gazdasági és közlekedési miniszter a kivásárlással kapcsolatban, határidőket hozott nyilvánosságra. Így persze, hogy rossz alkut kötnek, amikor kijelentik, hogy mindenképp megvesszük az autópályát. (18.50) Persze, hogy akkor az eladó azt mondja, hogy kétszer több az eladási ára, meg egyéb különböző feltételek. És sikeredett is ilyen rossz kondíciókra váltani ezt az igen rossz kommunikációt. 25 évig fizetni az árát - gondolkodjanak már el, hogy ez a lehető legrosszabb üzlet! Ezért van szükség a bizottságra
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
tehát ez nem most derült ki. De folytatom, Márton képviselő úr: négy éven keresztül egyetlen vizsgálóbizottság nem alakulhatott, az ÁSZ nem vizsgálhatott ehhez hasonló kérdéseket, semmit. Sőt, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a beszámolóját sem fogadták el abban a pillanatban, amikor azt mondta, hogy közbeszerzést illett volna kiírni. Azért tartom ezt fontosnak, mert ez itt szóba jött, és most szeretném elmondani: képviselőtársaim, azért gondolom a két hónapot, mert egy vizsgálóbizottságba olyan képviselőket küldünk, akik bizonyos fogalmakkal tisztában vannak, és bizonyos dolgokat értenek. Amiről Szalay
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
fért bele, képviselőtársaim, amikor a hiány finanszírozására a pénzt felhasználom, az azt jelenti, hogy nem kell kölcsönt felvennem, és a költségvetésnek nem kell további kamatterheket vállalnia. De tovább folytatom: ami engem felháborított, és először kétpercest akartam kérni, Márton képviselő úr azt mondta, hogy a kormány kormányozzon. Kíváncsi vagyok, Varga Mihály, Áder János felmegy -e a pulpitusra, és bocsánatot kér -e Medgyessy Pétertől és a kormánytól, mert megvan a 12 havi statisztika, és szó szerint igazolja azt, amit elmondtunk. Kedves képviselőtársam, 2001 óta először
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
hogy nem lehet úgy tárgyalni, hogy előre bejelentem a szándékot, nem lehet úgy tárgyalni, ma sem értjük például, hogy a miniszterelnök úr miért hozta ilyen helyzetbe a saját miniszterét, nem lehet úgy tárgyalni, hogy kedvező pozícióba hozzuk az ellenfelet. Rólunk azt mondják, hogy nem csináltunk semmit. Igen, nem járultunk hozzá a hitelcseréhez, igen, nem hoztuk az M5-ös megépült szakaszának jelenlegi tulajdonosait és haszonélvezőit olyan helyzetbe, hogy semmilyen érdekük ne fűződjön az értékesítéshez. Nem akarom, sem a hely, sem az idő nem alkalmas arra
[MNSZKorAP/DOC001780/000017]
-
finanszírozni kellene, és minden irányból olyan nyomás van az államháztartáson, hogy hol lehetne valamit takarékoskodni. Van olyan nyomás is a rendszeren, hogy ebből az európai összehasonlításban elég nagyvonalú családtámogatási rendszerünkből is kellene takarékoskodni. (12.10) Nincs olyan külföldi szemlélő, aki ne azt mondaná, hogy valamit vonjunk vissza, különösen ott vonjunk vissza, ahol a magas jövedelműek is élvezik ezt a családtámogatási rendszert. Sokféle javaslat merült föl - és nemcsak a jelenlegi kormánypártok körében -, hogy mit lehetne tenni ebben a helyzetben. Többek között felmerült a családi pótléknak
by BAUER TAMÁS [MNSZKorAP/DOC001815/032628]
-
meg, mert úgy ítélte meg, hogy itt még mindig a magasabb jövedelműektől veszünk el családi juttatást és nem minden állampolgártól. Ugyanakkor a másik oldalon a gyermektámogatást állampolgári jogúvá teszi, ami eddig nem volt. Én úgy látom, elhihetjük a Pénzügyminisztériumnak, ha azt mondja, hogy amit elveszünk az egyik oldalon, az összegében lényegében megfelel annak, ami pluszt adunk a másik oldalon. Azt hiszem, semmi sem indokolja, hogy úgy állítsuk be ezt a lépést, mint valamilyen családellenes vagy nem tudom milyen lépést, hogy ezt tekintsük egy
by BAUER TAMÁS [MNSZKorAP/DOC001815/032628]
-
előtt követték el ezt a magatartást. Már 1992-ben, aztán 1994-ben is sokan megkérdőjelezték, hogy ezek a tényállások benne maradhatnak -e a büntető törvénykönyvben. Két ízben - először 1992 májusában, majd 1994 júniusában - foglalt állást az Alkotmánybíróság ezzel a tényállással kapcsolatban, és azt mondta, hogy a gyűlöletre uszító magatartás, tehát a 269. (1) bekezdése változatlanul bűncselekmény lehet, és az nem alkotmányellenes, hogy a büntető törvénykönyv ilyen értelemben korlátot szab a véleménynyilvánítás szabadságának. Ezzel szemben a 269. (2) bekezdését alkotmányellenesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte. Az
[MNSZKorAP/DOC001801/000014]
-
is és az MSZP vezérszónoka is hivatkozott bizonyos módosító indítványokra. Ezek a kijelentések arra utalnak, hogy azért ez a javaslat - finoman fogalmazva - nem tökéletes. Ezért engedjék meg nekem, hogy egy icipicit más hangszerelésben csatlakozzam az előttem szólókhoz. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy a jelenleg hatályos büntető törvénykönyv rendelkezései alapvetően megfelelnek azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyek a büntetőjog igénybevételét is kötelezővé teszik az államok részére a nemzeti, népi, faji, vallási csoportok elleni cselekmények elkövetésekor. Tehát ez azt jelenti, hogy önmagában emiatt nem lenne
[MNSZKorAP/DOC001801/000014]
-
ahol az egyezményeknek megfelelő joggyakorlat csak törvényhozási úton alakítható ki, és az is szerepel az indokolásban - és ezt az előttem szólók is mondták már -, hogy a kormány a köztársasági elnök úr kezdeményezésére készítette el ezt a javaslatot, nevezetesen az indokolás azt mondja, hogy a kormány a javaslat elkészítésekor a köztársasági elnök úr hivatala által elkészített tervezetet vette alapul. Végül, de nem utolsósorban azt is állítja az indokolás, hogy ez a javaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a népi, nemzeti, faji, vallási csoporthoz
[MNSZKorAP/DOC001801/000014]
-
vagy - mondjuk- mint egy erőszakos közösülést. Hogy ez szerencsés -e vagy sem, hogy így kell -e tenni vagy sem, ez nyilvánvalóan az elkövetkezendő vitákra tartozik, és azt hiszem, hogy ez is az a terület, amelyre vonatkozóan az előttem szólók is azt mondták, hogy talán módosító indítványok szükségesek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. E törvényjavaslat harmadik irányát viszont mi rendkívül veszélyesnek tartjuk. Ezt egyébként veszélyesnek tartotta az alkotmányügyi bizottság is és annak egy részével kapcsolatban máris megfogalmazott az alkotmányügyi bizottság módosító indítványt. Szeretném hangsúlyozni azt
[MNSZKorAP/DOC001801/000014]