> 14,044 matches
-
áttérés minél hamarabb történjen meg. Ehhez alapvetően szükséges, hogy a települési önkormányzatok rendezési terveinek az összehangolásán keresztül készüljön el a rendezési program, nyúljon át megyehatárokon, a valóságos régiókat ölelje fel, és ez szolgáljon a program kialakításának alapjául. Az előbbi hozzászóló azt mondta, hogy az önkormányzatok szabadon szerveződhettek. Ez nem így történt. Jelentős mértékben és meghatározó módon a statisztikai vonzáskörzetek voltak a meghatározók, és ez a korábban meghozott törvénynek és a mostani javaslatnak is az egyik alapvető hibája. Amikor majd valóságos régiók kialakításáról beszélhetünk
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
az értelemben én ezt a jogi formát megfelelőnek tartom, és ebben az esetben mi a törvény betűjéből indultunk ki, mi nem terjeszthetünk be mást, mint parlamenti határozatot, hiszen erről szólt az a törvény, amelyet a tisztelt Házban megszavaztak. Én tehát azt mondom, hogy ez természetesen egy vitakérdés, de jogilag abszolút megalapozott a parlamenti határozat kérdése - egyrészt azért, mert a területfejlesztési törvény ezt határozza meg, másrészt azért, mert az Alkotmánybíróság nem kifogásolta azt, hogy parlamenti határozatban rögzítsük ezeket a kedvezményeket. Én egyébként természetesen nyitott
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
azért, mert az Alkotmánybíróság nem kifogásolta azt, hogy parlamenti határozatban rögzítsük ezeket a kedvezményeket. Én egyébként természetesen nyitott vagyok, ha van értelme ezt törvényben rögzíteni, és a többség ezt mondja, legyen, de nekünk erre nem volt lehetőségünk, és személyes véleményként azt mondom, hogy nem is indokolt törvényben rögzíteni. Úgy látom, az sem megalapozott, legalábbis úgy gondolom: egyéni véleményként elfogadható, de semmiképpen nem támogatható, hogy ez a törvénytervezet, illetve parlamenti határozat nem EU-konform. Ezt azért merem állítani, mert ezeket az anyagainkat az Európai Unió
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
települések érdekeit nézzük. Azt el tudom fogadni természetesen, amit Pozsgai Balázs képviselőtársam megfogalmazott, hogy a területpolitikára általában úgy nézünk, ha érintettek vagyunk, és ez nagyon helyes, akár képviselői körzetből adódóan, akár életműhöz kötődően - nem fog megharagudni, Balsay képviselő úr, ha azt mondom, hogy a megyei jogú városokhoz kötődően az ő esetében ez mindenképpen megfogalmazható, amit én nem kifogásolok, még egyszer szeretném mondani -, tehát kötődünk településtípusokhoz, a fővároshoz vagy mások esetleg egy kis faluhoz, kistelepüléshez, ezek átszövik akaratnyilvánításainkat. Ezt természetesnek tartom, de ez nem
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
ez egyébként szerepel, a nagynál nem - én azt gondolom, ez megint egy olyan kérdés, amelyet módosító javaslatként a parlament el fog dönteni, azt, hogy ez így van vagy nem így van. Van olyan vélemény - a mi határozattervezetünk ezen alapszik -, amely azt mondja, hogy ez már lényegesen torzítja a feltételrendszert azon térségek javára, amelyek kicsit fejlettebbek, de még egyszer mondom: mi nyitottak vagyunk, a tisztelt Ház bölcsességére bízzuk, hogy ezt szerepelteti vagy sem; szakmai értelemben egyébként én indokoltnak tartom a javaslatot, ezt őszintén meg
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
asszony. Tisztelt Országgyűlés! A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításaként benyújtott T/3801. számú törvényjavaslat két paragrafusa mindössze öt sor. Az indokolás egy sorral több, tehát összevéve a kettőt, tizenegy sor. Szilágyi Dezső, a dualizmus korának népszerű, kiváló igazságügy-minisztere is azt mondta, hogy a jó törvény rövid és kifejező. Ez a törvényjavaslat a rövidség kritériumának megfelel, de az érthetőségnek nem. Az ugyanis nem érthető, hogy a jobb sorsra érdemes 1993. évi LXXX. törvény I. melléklete második részének B főcímű, b) pontja a magán-
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
jó helyezésre számíthatna. Ez a törvényjavaslat az 1995. évi, a közbeszerzésekről szóló XL. törvényt egyetlenegy ponton kívánja módosítani. A törvény rövid, ugyanakkor azt gondolom, még egy kicsit szólásmondásokra utalva: az ördög a részletekben van elrejtve, a részletekben rejtezik. Mégsem lehet azt mondani, hogy az éppen e törvényjavaslat előtt tárgyalt törvényjavaslattól eltérően ez egy technikai tárgyú módosítás lenne, mert megítélésünk szerint a törvényjavaslatot lényegében megfogalmazó Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja szerint ez egy lényeges tartalmi módosítás. Törvényjavaslatunkkal azt indítványozzuk, hogy az 1995-ben elfogadott és abban
[MNSZKorAP/DOC001805/000023]
-
szóra sem. Mi gyerekek azt gondoltuk, hogy talán azért nem kel föl, mert nem tud magyarul. - Miért, a lovak tudnak beszélni? - Nem tudnak, de a gazdájuk egy-két szavát megértik: amivel elindítják, biztatják, megállítják őket. - Hogy kell őket megállítani? - A magyarok azt mondják, hogy hő vagy hőhe. - És a nem magyarok? - A németek is meg az oroszok is berregtek a lovaiknak, ha azt akarták, hogy megálljanak. Valahogy így, hogy prr, brr vagy trr. - És a magyar lovak ezt nem értették? - Nem bizony, berreghettél nekik
[MNSZKorAP/DOC000891/000001]
-
tudtad, hogy az őz ugat? - Nem én. De most már tudjuk mind a ketten... Ámbár ha lehet, ne mondd senkinek, hogy az őz ugat. - Miért? - Mert hátha nem úgy kell mondani. Kinevetnének bennünket a vadászok. Mert a szarvasra sem lehet azt mondani, hogy ordít, holott ordít, hanem azt kell mondani, hogy bőg. Érted? - Értem hát. Mint az upupu. - Igaz is. Azaz, majdnem igaz. Mindenütt azt olvastuk, hogy a búbos banka azt kiabálja, hogy upupu, upupu. S egyszer csak a Bözsi néni diófáján megszólalt
[MNSZKorAP/DOC000891/000001]
-
mondta a fiam. Tényleg azt kiabálta. Legalábbis mi úgy hallottuk. Jó érces, messze hangzó dod-dod volt. Addig kutatgattuk a tekintetünkkel a diófát, amíg meg nem találtuk a madarat. Egy búbos banka volt. - Akkor azt sem mondhatom, hogy a búbos banka azt mondja, hogy dod-dod-dod? - De mondhatod, mert Magyarországon vannak olyan vidékek, ahol a búbos bankát büdös dodnak hívják. Márpedig ez azt jelenti, hogy ők is dodnak hallják a kiáltását. - És azt mondhatom, hogy melyik madárnak van a legcsúnyább hangja? - Mondhatod, ha akarod, de
[MNSZKorAP/DOC000891/000001]
-
vétkeztünk, és ezért kellett emberi testbe költöznünk. Órigenész követői ezt a merész tant a reinkarnációig fokozták. Ahogy a teológia biblikusabbá és kevésbé filozofikussá vált, Órigenészre rábizonyították tévelygéseit (több száz évvel halála után). Az idézett zsinatnak ez az előzménye. Ez nem azt mondja, hogy " Isten lelke es az emberi lelek nem szetvalaszthato Jezusban! ", hanem hogy az emberi lélek nem volt mindenkor meg a Fiúban. Neked azt üzeni a dogma, hogy Jézus " az egyik OROK ISTENI SZEMELY, " de számomra azt jelenti, hogy Jézus nem öröktől
by Nemo [MNSZKorAP/DOC001886/016263]
-
? 06/01/99 22:05:36 Félig-meddig kívülállóként szólok hozzá. A feleségem erdélyi (pontosabban nagyváradi) és sok ottani barátom van. A feleségemnek semmilyen beilleszkedési problémája nem volt, azonnal elismerték a diplomáját és kapott jó állást. Kezdettől fogva jól érzi itt magát, és azt mondja, hogy már (12 év után) nem is tudna ott élni. Hasonló a helyzet a többi áttelepült barátainkal is, bár akik a rendszerváltás után jöttek nagyon nehezményezik a szerintük (és szerintem is) elvárható pozitív diszkrimináció hiányát az állampolgársági, munkavállalási, stb ügyekben. De
by ? [MNSZKorAP/DOC001896/013437]
-
mivel ilyen hamar szóltam, valószínűleg ez a kocsi meglesz. Azután körülbelül egy hónapra rá, amikor udvariasan érdeklődtem, hogy történt -e már valami, addigra már a rendőrség számítógépében nem volt benne a kocsinak az adata. Kérdésemre, hogy ez hogyan fordulhatott elő, azt mondták, hogy új szoftvert kezdtek alkalmazni, és sajnos ilyen átállási problémáik vannak. Azóta eltelt két év, azóta is ezen átállási probléma miatt semmi információ nincs se a kocsiról, se a körözésről. De nem ezért szólnék, hanem azért, mert az elmúlt évben egymás
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
időpontban - az 1997. és 1998. évi kereskedelem mérlegdeficit növekedésének a következményeivel. Az ilyenfajta sikerpropaganda - összhanghiány nélküli sikerpropaganda - nem a politika kiszámíthatóságát és áttekinthetőségét jelzi, tehát nem bizalomnövelés a nagyvilág felé. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Zárszónak azt mondanám, hogy addig, amíg nincs megalapozott gazdaságpolitika, addig a sikerpropagandára is áll (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy kevesebb több lett volna. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK: Megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR.
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
késlekedés, illetve esetleges egyéb mulasztások lennének hangsúlyozva, és úgy jelenne meg, mintha a mostani kormánykoalíció pártjai - és köztük a Szabad Demokraták Szövetsége - lennének valamilyen módon a sajtószabadság akadályai; szemben az előző kormánykoalíció pártjaival, akiknek az idejében a sajtószabadság terén? - ha azt mondom, hogy egy jottányi előrelépés nem történt, akkor még diplomatikusan fogalmazok. Végezetül, ahogy elmondtam a bevezetőmben, az ORTT figyelmét is fölhívhatjuk az Országgyűlés részéről néhány dologra. A kulturális bizottság országgyűlési határozattervezete általánosságban fogalmazva említi meg azt, hogy az ORTT-nek az RTV-törvény 41.
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre megadom a szót Molnár Péter képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahhoz a megállapításhoz szeretnék röviden észrevételt tenni, amelyben Csépe Béla képviselőtársam azt mondta, hogy az előző parlamenti ciklusban az alapvető intézmények kiépítése a sajtószabadság terén megtörtént. Én továbbra is fenntartanám a korábbi, ezzel ellentétes álláspontomat. (18.50) Az én véleményem szerint egyedül az állampolgári biztosokról szóló törvény, illetve az adatvédelmi törvény meghozatala tekintetében tette meg
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
jelentőségű, már csak a debütálás okán is - beszámolójának tárgyalása, akkor egy sajátos politikai jelenségnek lehettünk szem- és fültanúi: az történt, hogy amikor Kósa Ferenc képviselőtársam - aki egyébként a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportjának tagja - a parlament kulturális bizottsága nevében beszélt, azt mondta, hogy a kulturális bizottság támogatja a benyújtott jelentést, és annak elfogadását egy külön országgyűlési határozati javaslat kezdeményezésével is szeretné megerősíteni. Majd ezt követően Hidasi képviselő úr a parlament költségvetési bizottságának tagjaként - egészen véletlenül ugyancsak a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagja képviselőtársunk
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
gondolom, hogy jól értjük - az álláspontjukat, nagyon határozottan - megítélésük szerint legalább is -, érveket felsorakoztatva elutasítják az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolóját. Mondhatnánk talán egy kicsit képes beszéddel: csak nem az történt, hogy Torgyán József - az eddigi megszólalók közül egyedüliként - azt mondta, hogy a király meztelen? Amikor a megszólalók mindeddig a király kevésbé szép, elfogadható, talán nem is olyan csúnya ruhájáról próbáltak beszélni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy két probléma van azzal a képes beszédben elmondott mondattal, amiről beszéltem: egyrészt az Országos
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
szerintem továbbra is a magyar médiaszféra válságos állapotban van. (19.10) Azt gondolom, hogy sajnos sajátos alaphangot ad ennek a mai tárgyalásnak az, hogy éppen a hét végén látott napvilágot a mai parlamenti vitában is oly sokat emlegetett Freedom House-jelentés, amely azt mondja, hogy Magyarországon a sajtó részben szabad csak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy talán az 1998-as kormányváltást követően, a kormányváltást követő fél év elteltével elmúlik az az időszak, amikor Magyarországon parlamenten belül és parlamenten kívül az ellenzék és a
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
a közszolgálati televízióban akkor érvényesül a sajtószabadság, ha a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően szerepelnek a különböző politikai pártok a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban. És akkor felálltak szabaddemokrata politikusok, felálltak szocialista párti politikusok, és velük együtt felálltak fideszes politikusok is, és azt mondták, hogy ez egy elképesztő gondolat! Hogy jön ez a hírérték által meghatározott sajtószabadság szent eszméjéhez?! Hogy lehet ilyet mondani?! És most másfél év óta kormánypárti politikusok másról sem beszélnek, mint széttárják a karjukat és azt mondják, hogy hát persze, hát 72
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
fideszes politikusok is, és azt mondták, hogy ez egy elképesztő gondolat! Hogy jön ez a hírérték által meghatározott sajtószabadság szent eszméjéhez?! Hogy lehet ilyet mondani?! És most másfél év óta kormánypárti politikusok másról sem beszélnek, mint széttárják a karjukat és azt mondják, hogy hát persze, hát 72 százalékunk van a parlamentben, hát miért ne lenne 79 százalékunk a magyar tévében, magyar rádióban?! (Dr. Lamperth Mónika: Kinek van? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Ki mondta ezt?) Kormánypártokhoz közel álló - bár ilyen nincs, tudom -, a kormánypártokat
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
nincs - az érzékeltetése annak, hogy itt biztosan politikai szándék van ama általunk is hangsúlyozott hibák mögött, amelyek a médiatörvény megvalósításában vannak -, ez is egy finom, kellemesen odakent rágalom. Ez az egyik fele a mondandómnak. A mondandóm másik fele: Deutsch Tamás azt mondja, hogy a Freedom House jelentését ezen a kormányon kell számon kérni. Nem ismerem e jelentés indoklását. Azt ismerem, amit az újságban lehetett olvasni az indoklásról. Ez két dolog: egyrészt az, hogy nem történt meg a rádió és tévé privatizációja. Hogy a
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
nem tekinthető teljesen szabad országnak, mert külföldiek termőföldet nem vásárolhatnak. Azt mondom, egyetértek azzal, hogy külföldiek ne vásároljanak, és legfeljebb kapok én is egy rossz pontot a Freedom House-tól. A másik kérdés a médiaprivatizációval kapcsolatos: az ellenzék egységes fellépéséről beszélt; azt mondta, hogy az ellenzéki pártok így gondolják, úgy gondolják. Többek között a Független Kisgazdapárt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert nem ért egyet a TV2 privatizációjával sem. Nem az én dolgom eldönteni: helyes -e vagy sem az, hogy privatizálják a TV2-t. Azonban nem tudom
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
úr, Független Kisgazdapárt. LÁNYI ZSOLT (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az előbbi kétperces hozzászólásban a Kisgazdapártnak a szemére hányták, hogy mi ellenezzük a TV2 privatizációját, és az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Ez igaz, a következő indokok miatt: mi azt mondjuk, hogy a közszolgálati televíziózás egy csatornán, tehát az MTV-csatornán keresztül nem megoldható, mert élvezhetetlen, nem nézhető. Feltétlenül két csatornára van szükség. És addig, amíg a második csatornát nem tudják úgy megvalósítani a tisztelt tévészakértők és a -sugárzók, hogy országos terítésű legyen
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]
-
szöveget. Enélkül ugyanis - bár Deutsch Tamás képviselőtársamat köteles tisztelettel figyelem, mint minden más képviselőt ebben a parlamentben - nem tudom, hogy pontosan szó szerint így hangzott -e el az idézet, vagy csak arra gondolt, hogy esetleg Kósáné Kovács Magda, nem tudom, azt mondta, hogy jó lenne, ha arányosan jelennének meg az ellenzéki és a kormánypártok a médiában - ami történetesen jelentheti azt is, hogy fele-fele arányban. Mondjuk például úgy - ha valaki a német közszolgálati televíziókat szokta figyelni -, hogy akárhány alkalommal egy ellenzéki képviselőt megkérdeznek, utána
[MNSZKorAP/DOC001806/000017]