KorAP: Find »azt ({1:[hnc/l=mond]} | {2:[hnc/l=bánik]}) hogy« with Poliqarp

<1 ...576 577 578 ...6858 >

171,426 matches

MNSZKorAP/DOC001795/000014

mi nem bátorítjuk önöket arra, hogy a hiánycélt ne tartsák. Tartsák! A kérdés csak az, hogy a hiánycél tartása mellett képesek vagyunk -e 2009-ben bizonyos mozgásokat elindítani a költségvetésben és az azt megalapozó adótörvényekben. Egy állami számvevőszéki anyagra hivatkozom, ami azt mondja, hogy 2009- ben azért már azt is vizsgálni kellene, hogy a hiánycél tartása mellett a gazdasági dinamizálása érdekében teszünk -e érdemi lépéseket. És akkor, amikor ezt az adócsomagot megítéljük, akkor azt gondolom, ezt a nézőpontot kell szem előtt tartanunk. Mivel ismerjük

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
hogy ez a törvénycsomag, amit beterjesztett a kormány, milyen célokat szolgál, és ezeket a célokat, ezeknek a reális teljesítését a konkrét lépések során érvényesíti -e. Mert azzal a céllal, hogy a gazdaság versenyképességét növeljük, azzal nyilvánvalóan egyetértünk, én már most azt mondom, hogy az elemzésem további részében arra a végkövetkeztetésre jutok, hogy ehhez vajmi kevés fogódzót ad a beterjesztett adótörvénycsomag. Hogy az adórendszert egyszerűsítsük - és vannak ennek a törvénycsomagnak ilyen lépései -, ez persze egy kívánatos cél, mert ha ezt az egyszerűsítést végre elérnénk

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
mit vállalt fel, és látva, hogy a kormány csak a nemzetközi környezet javulásában bízik, azt mondhatjuk, hogy itt érdemi lépések az elkövetkezendő időszakban se várhatók. A költségvetési kiadások jelentős mérséklésére a kormány lehetőséget se lát, pedig ezek a szakértői anyagok azt mondják, hogy régiós összehasonlításban erre lenne lehetőség. Meg is fogalmaznak ilyen tételeket. Például azt mondják, hogy jelentős kiadáscsökkentés lenne elérhető akkor, ha a szociális kiadások célirányossága és hatékonysága vonatkozásában elmozdulások történnek. Nincs az országban olyan épeszű önkormányzati vezető, aki azt a szociális

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
azt mondhatjuk, hogy itt érdemi lépések az elkövetkezendő időszakban se várhatók. A költségvetési kiadások jelentős mérséklésére a kormány lehetőséget se lát, pedig ezek a szakértői anyagok azt mondják, hogy régiós összehasonlításban erre lenne lehetőség. Meg is fogalmaznak ilyen tételeket. Például azt mondják, hogy jelentős kiadáscsökkentés lenne elérhető akkor, ha a szociális kiadások célirányossága és hatékonysága vonatkozásában elmozdulások történnek. Nincs az országban olyan épeszű önkormányzati vezető, aki azt a szociális rendszert, amit önök működtetnének, helyeselnék, önök mégse mernek hozzányúlni ehhez a rendszerhez, pontosabban: nem

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
gazdasági ideológiákkal is. A XIX. és XX. században Magyarország két nagy gazdasági modellt is kipróbált, ha úgy tetszik, egyaránt kipróbáltuk a kapitalista és a szocialista pudingot is. Ami a szocialista pudingot illeti, megkóstoltuk, de úgy tűnik, hogy a magyar emberek azt mondták, hogy köszönjük, nem kérünk többet belőle. A szocializmus a munkásoknak rövidebb munkaidőt, jobb munkakörülményeket követelt, a társadalomnak jólétet és egyenlőséget ígért. A gyakorlatban ezt először tőlünk keletre próbálták ki. Bevezetése után két évtizeddel a Szovjetunióban járt a magyar származású író, Arthur

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
ma erősebb, mint kettő, három vagy akár nyolc éve. A polgárok döntően azért éreznek így, mert rosszabbul működik a gazdaság, és kevesebb a pénz a zsebükben. Erről pedig javarészt a jelenlegi adórendszer és a lusta, elhízott állam tehet. Lehet, hogy azt mondják, hogy mi, liberálisok monomániások vagyunk. De kérem, értsék meg, hogy amikor a magyar gazdaságért aggódunk, akkor a szabadságot, a magyar demokráciát féltjük. Csak fejlődő gazdaságban lehet stabil a demokráciánk. Enélkül a közintézményeink is elkezdenek rosszul működni, a politikai rendszer is megroggyan

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
nőtt a fejlődés, a gyarapodás szinte minden tekintetben. Az látszik, hogy átmeneti forrásszűkítés ellenére tartósan azok az országok jártak jól, amelyek csökkentették az adójukat és jelentősen egyszerűsítették adórendszerüket. Azt szokták mondani, hogy az okos ember más kárán tanul. Én inkább azt mondanám, hogy egy okos ország és egy bölcs kormány még a riválisok sikereiből is képes tanulni. Nem szégyen, tanuljunk a románoktól, a szlovákoktól! Annál is kevésbé, hiszen, mint említettem, a puding próbája az evés, márpedig ők az elmúlt öt évben kipróbálták. 2004-2005-ben

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
Fórum, de szokás szerint az akkori kormánypártok ezt nem vették figyelembe, mint ahogy valószínűleg az itt elhangzott ellenzéki véleményeket sem fogják figyelembe venni. S ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a miniszterelnök úr 2007 februárjában, tehát másfél évvel ezelőtt azt mondta, hogy 2012-ig itt nem lesz adócsökkentés, és megnézzük a Megegyezés című programot, akkor úgy tűnik, hogy a másfél évvel ezelőtti kijelentés győzött, még mindig ez a meghatározó és uralkodó. Bár a gazdaság fehéredésétől is jelentős költségvetési többletbevételeket vár a kormány, azokkal

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
66 százalékon van, eladósították az országot, és mindezt úgy, hogy közben az állami vagyont felélték. Ferihegyi repülőtér értékesítése, Postabank értékesítése, MÁV Cargo értékesítése - hova tették a pénzt? Árulja már el, képviselő úr, hova tették a pénzt?! A miniszterelnök úr erre azt mondta, hogy emeltük a nyugdíjakat, támogattuk a lakásépítést, ott van ez a pénz. Kérdezze meg a nyugdíjasokat! Tudja, mi volt mindennek az ára? Az, hogy a vállalkozókra olyan terhet raktak rá, amivel a magyar gazdaság versenyképtelenné vált. Ez az alapvető különbség köztünk

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
az ütemezés módjában és a célokban lenne nagyon nagy eltérés. De úgy gondolom, hogy nekünk, országgyűlési képviselőknek egy kicsit több a felelősségünk, mint egy adótanácsadó cégnek, egy kicsit több a felelősségünk, mint egy érdekegyeztető fórumon részt vevő munkaadói félnek, és azt mondom, hogy más a felelősségünk is, mint a kormánynak, így képviselőknek összesen. Különösen ebben a helyzetben, amikor azoknak a képviselőknek a felelőssége nő meg, akik részt kívánnak venni abban, hogy legyen elfogadott adótörvénye Magyarországnak 2008-ban. Ennyivel másabb a felelősségünk, mint a beterjesztő

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
ez a fajta teherátcsoportosítás azt eredményezi, hogy megszűnik a 4 százalékos különadó, nő a társasági osztalékadó alapja 2 százalékkal, és változik a társasági osztalékadó-alap megállapításának módja. Ez összességében 25 milliárd forinttal hagy többet a vállalkozásoknál, igazuk van ellenzéki képviselőtársaimnak, amikor azt mondják, hogy nagyon változó elosztásban a vállalkozások más-más rétegeire másképp és másképp hat. A harmadik forrás a fehérítésből származó bevételek. Örömmel hallottam Herényi képviselőtársamtól, amikor azt mondta, hogy egyetért vele, de nem csodafegyver, hiszen eddig mindig azt hallottuk, hogy csökkentsük az adókat

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
Ez összességében 25 milliárd forinttal hagy többet a vállalkozásoknál, igazuk van ellenzéki képviselőtársaimnak, amikor azt mondják, hogy nagyon változó elosztásban a vállalkozások más-más rétegeire másképp és másképp hat. A harmadik forrás a fehérítésből származó bevételek. Örömmel hallottam Herényi képviselőtársamtól, amikor azt mondta, hogy egyetért vele, de nem csodafegyver, hiszen eddig mindig azt hallottuk, hogy csökkentsük az adókat, majd kifehérednek, és akkor abból jönnek. Ha nem csodafegyver, akkor ez így indirekt módon viszont sem igaz. Tehát itt érdemes lépéseket tenni, de érdemes a lépéseket

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
12.10) A célok között bent van jelenleg a 300 ezer forintos sávszélesítés, amit a kormány támogatott. Célzott tb-járulékcsökkentés; itt is lehet vitatkozni, hogy melyik az eredményesebb mód: teljes körre egy alacsonyabbat, kisebb körre egy nagyobbat csökkenteni. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a kisebb körre való nagyobb csökkentés a sávhatárnál jelenthet gondokat, de politikai mérlegelés kérdése, hogy bevállaljuk -e ezt, vagy egy kisebbet lépünk, amit a források lehetővé tesznek. Osztalékadó: 35 százalékos kulcs megszüntetése, gondolom, ez ellen senkinek nincs kifogása, ez egy

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
az Európai Unióból - tehát ezt a sportpéldát hasonlítva. Uraim, ez az eredmény! De mit is tettek önök? Ígértek. Emlékezzünk csak vissza a kampányokra: több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek. Egy miniszterelnök-jelölt ült be egy nagy fekete autóba, és azt mondta, hogy Magyarország az adócsökkentés országa. Mi lett belőle? Adóemelés. Mit szavaztak meg önök? Ötéves adócsökkentési programot. A demokráciában egyszerűen létezhetetlenül ugyanaz a miniszterelnök, ugyanaz a pénzügyminiszter ugyanazt a törvényjavaslatot, amit elfogadtatott önökkel, vissza is vonatta az Országgyűléssel. (Dr. Szabó Zoltán: Ez

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
de sokkal bonyolultabb lett, már ha csak az adók számát nézzük, ha a bevallásoknak a bonyolultságát összehasonlítjuk. Azt kell hogy mondjuk, és ki kell fejezni, hogy bizony nagyon nehéz lenne ezt egy év alatt egy adótörvénycsomaggal helyrehozni, de lehetne. Mégiscsak azt mondom, hogy lehetne ezen változtatni. Azonban be kell látni önöknek is, hogy ez az adótörvénycsomag, amelyet a parlamentben ülőknek a többsége egyébként elutasít, most mindegy, hogy a bizottságokban milyen eredmény jött ki, a négy ellenzéki frakció egységesen elutasítja, ez figyelmeztető lehet, államtitkár

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
költségvetési évben, hanem egymást követő években hozza meg a gyümölcsét. Hogy most tényleg értékeljük az elmúlt hat év adópolitikáját: akárhogy is van, rosszabbul állunk, mint 2002-ben. 2002-ben az új kormány, a Medgyessy-kormány mondta, hogy mikor fogja bevezetni az eurót, és azt mondta, hogy jól áll a gazdaság. Magyarországon egyetlenegy mutatót, ami az euró bevezetéséhez szükséges, nem tudunk felmutatni, egyetlen európai uniós országként. Magyarország az egyetlen olyan európai uniós ország a 27-ből, amely nem tudja megmondani, hogy mikor fog az euróra áttérni. Ezek után

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
áll a gazdaság. Magyarországon egyetlenegy mutatót, ami az euró bevezetéséhez szükséges, nem tudunk felmutatni, egyetlen európai uniós országként. Magyarország az egyetlen olyan európai uniós ország a 27-ből, amely nem tudja megmondani, hogy mikor fog az euróra áttérni. Ezek után még azt mondják, hogy ezt az országot a pénzügyi csőd, a pénzügyi válság majd nem fogja érinteni? Államtitkár úr, attól félek, hogy nemsokára itt lesz egy előterjesztéssel, és azt fogja kérni az Országgyűléstől, hogy esetleg kamatkiadásokra még többet költsön el a kormányzat, mert ennek

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
három kormány szolgálta az országot. (Babák Mihály: Szegény ország. Egyik kutya, másik eb.) Most a jelenlegi kormány adótörvényeiről beszélünk. Van értelme persze visszatekinteni, de nem lehet úgy visszatekinteni, mintha ez a kormány lenne felelős az elmúlt kormányok tevékenységéért. 2002-től lehet azt mondani, hogy 2006-ig olyan gazdaságpolitika folyt, egyébként az önök maximális támogatásával, amely a hangsúlyt a kiadásnövelésre helyezte, éppen azért, hogy a szociális deficitet, amit felhalmoztunk, többek között egyébként a Fidesz-kormány alatt alaposan, próbáljuk felszámolni. Ennek nyilván az lett az eredménye, hogy egyensúlyi

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
is lenne mondandóm, de valójában az a tét, hogy lesz -e Magyarországnak egy működő adótörvénye vagy nem lesz, lesz -e költségvetése vagy nem lesz. Ez nem egy olyan kicsi tét, hogy föláll valaki az egyik oldalon, az önök oldalán, és azt mondja, hogy minden rendben van, oké ez a törvény, a lehető legjobb, ami lehetséges, nem kell rajta változtatni, menjünk tovább ezen az úton, mert sajnálatos módon mi többek között azért szálltunk ki ebből a koalícióból, mert azt gondoltuk, hogy ezen az úton

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
az adócsökkentéshez, és szomorúan kell önöknek jeleznem, igen, hozzá kell nyúlni a kiadásokhoz. Elkerülhetetlen Magyarországon az, hogy a kiadási oldalhoz hozzányúljunk. Mi a magunk részéről sose mondtuk azt, hogy lehet úgy adót csökkenteni, hogy nem nyúlunk hozzá a kiadásokhoz. Mindig azt mondtuk, hogy a kettő együtt van. Mindig az állítottuk, hogy a magyar költségvetésben komoly tartalékok vannak, itt az ideje ezekkel a tartalékokkal élni. Nem lehet tovább ezt a dolgot halogatni. Nézzük konkrétan, mert nem a költségvetési vitán vagyunk - joggal mondhatnák önök -, hiszen

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
előrelépés az egyszerűsítésben? Az az egyszerűsítés, hogy azt mondjuk az adózóknak, hogy az APEH kitölti helyettetek az adóbevallásotokat? Nem az lenne az egyszerűsítés igazából, hogyha két sor lenne valakinek az adóbevallása? Ha végre az asztalra tennénk a valódi kivételeket, és azt mondanánk, hogy ne legyenek kivételek ebben a rendszerben, önmagában az adótörvényből a kivételek kisöprése 180- 250 milliárd forint megtakarítást jelentene. Most már nagyon sok pénzt mondtam, ha ezeket összeadnánk. Természetesen majd nyilván el fogják mondani, hogy miért nem lehet ezeket így összeadni

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
között adózó állampolgárok tekintetében egyértelműen az látszik, hogy 550 ezer forintos havi bruttó jövedelem fölött fordul meg a rendszer. Az alatt igazságosabb, egyszerűbb és átláthatóbb adórendszer jönne létre Magyarországon. Én nem tudom, hogy a Pénzügyminisztériumon belül mit számoltak ki, ők azt mondták, hogy több mindent kiszámoltak. Egy biztos: hogy a parlament elé beterjesztett adórendszer nem felel meg annak a szabálynak, hogy adóegyszerűsítés történik, nem felel meg annak a javaslatnak, hogy például az informatikai rendszereknek sokkal egyszerűbb legyen a helyzete, és nem felel meg

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
a foglalkoztatás probléma Magyarországon, egész egyszerűen nem tud. Az iskolázatlanok és képzetlenek foglalkoztatása alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket igényel, olyan munkahelyeket, amelyeket különböző okokból nem teremtenek meg Magyarországon, és amelyek megteremtését csakugyan lehetne adó-, illetőleg mindenekelőtt munkáltatóijárulék-csökkentéssel ösztönözni. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ne 140 ezer forintig menjen ez a határ, hanem ez menjen 170 ezer forintig, én kételkedem abban, hogy ennek érdemi hatása volna, de ez egy értelmes kérdés, amiről lehet vitatkozni. Ha valaki azt mondja, hogy ne 4 százalékpontot csökkenjen az

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
munkáltatóijárulék-csökkentéssel ösztönözni. Ha tehát valaki azt mondja, hogy ne 140 ezer forintig menjen ez a határ, hanem ez menjen 170 ezer forintig, én kételkedem abban, hogy ennek érdemi hatása volna, de ez egy értelmes kérdés, amiről lehet vitatkozni. Ha valaki azt mondja, hogy ne 4 százalékpontot csökkenjen az a járulék, hanem 8-at vagy 12-t, és ahogy Horn Gábor mondta, ezt pótoljuk ki a Munkaerő-piaci Alapból, ennek biztosan volna értelme, erről lehet vitatkozni. De tisztelt képviselő asszony, arról vitatkozni, hogy egyébként a nagyobb járulékcsökkentést

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]
a hazai kis- és középvállalkozások számára a tekintetben, hogy növeljék a foglalkoztatottak számát. Külön téma, itt már elhangzott a rehabilitációs járulék háromszorosára emelése. Nem akarnék belemenni foglalkoztatáspolitikai vitába, ezt megtették itt előttem. Egy biztos, hogy ahány cégvezetővel beszéltem eddig, mind azt mondta, hogy ez lényegében egy visszalopakodó szocializmust jelent több iparágban, ugyanis ezzel semmi mást nem fog elérni a kormány, mint kapun belüli munkanélküliséget; vagyis sok vállalkozás azért fog fölvenni megváltozott képességű munkavállalókat, hogy ezzel a rehabilitációs járulékát csökkentse, de ugyanakkor ezeknek nem

[MNSZKorAP/DOC001795/000014]