> 171,226 matches
-
tudtuk, hogy mi az, hogy kerettanterv, és körülbelül sejtjük, hogy ez egy kicsit alulról akarja megnyirbálni a helyi tanterveket és felülről a nemzeti alaptantervet. Ha - azt is elmondtam Környei úrnak Miskolcon - három évvel ezelőtt születik meg egy ilyen dokumentum, még azt mondom, hogy segít is az iskoláknak. De miután minden iskolában elkészültek a helyi programok, ezután ez csak zavart fog kelteni. Mert nem igaz az, hogy nem kell újrafogalmazni a helyi programokat! Újra kell fogalmazni a helyi programokat. Azt fogja megkérdezni a pedagógustársadalom
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
kezdtem emlékezetembe idézni, hogy milyen miniszterek voltak, és ki merem jelenteni, Ilku Pál óta ilyen nagy hatalma miniszternek még nem volt, mint ami most a mostani miniszternek. Erre kormánypárti képviselőtársaim azt találták mondani, hogy ők bíznak a miniszterükben. Én meg azt mondtam, hogy én nem annyira. Sőt, még azt is ki mertem mondani, hogy egyáltalán nem annyira bízom a miniszterekben. Semmilyen miniszterben nem bízom, én a törvényekben bízom. Azt szeretem, ha egy pedagógus vagy akárkicsoda, az oktatásügyben dolgozó, törvényekben kodifikált jogokhoz tarthatja magát
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
a ' 96-os törvénymódosításra pedig lehet mondani, hogy az egy liberális fordulat volt. Az alapvető szakmai eltérés, hogy egyetértünk -e azzal, hogy van egy kimeneti szabályozás, a pénzt odaadja az állam, és a pedagógus és annak szakmai testületei mindent megoldanak, vagy azt mondjuk, hogy igenis úgy véljük helyesnek, hogy az állam az oktatás tartalmi részéért is közvetlen felelősséget vállal. Ehhez kapcsolódóan érthető, hogy megteremtődnek kerettantervek, és a minőségbiztosítással is foglalkozni akar, miközben egy bizonyos terjedelemben a helyi és egyéni tantervi kezdeményezést is meghagyja. Ez
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Sági József képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt. SÁGI JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is az imént éppen eltávozott Szabados Tamás képviselőtársam egyetlen mondatára szerettem volna reagálni, aki azt mondta, hogy szerinte ahogy én mondtam, a pedagógusok nagy többsége, illetve a pedagógusok közül mindenki ellenzi annak bevezetését. Előkerestem a saját jegyzeteimet, hogy mit mondtam. Úgy fogalmaztam, hogy az iskolák nagy többsége nemcsak hogy nem fogadta szívesen, de ez egyébként nem jelenti
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
ami szerintem nem a törvény kivonata, hanem kívánalmak megfogalmazása, amelyre egyébként semmilyen módon nem volt még fölhívás se arra, hogy reagáljunk erre, mint iskolák fejtsük ki a véleményünket valamilyen formában, hogy mit gondolunk erről. Ilyen értelemben tehát semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy ennek a törvénytervezetnek valamiféle szakmai komoly vitája, támogatottsága lett volna. Ennyi idő alatt ezt egyébiránt nem is lehet megcsinálni. Hadd térjek ki erre a számháborúra, amit Sági képviselő úr, vagy akár Pánczél képviselőtársam is itt elkezdett, és talán lehetne sokáig
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
edződni, hogy nem kell mindig igazat mondani, egyszerűen a tanári szakma tisztessége és becsülete miatt tudomásul kellene venni, hogy még egy kiélezett politikai helyzetben is, 1998 októberében, amikor az új kormány már megfogalmazta elvárásait, a tanártársadalom több mint 40 százaléka azt mondta, hogy egyetért a nemzeti alaptanterv által támogatott reformmal. Lehet azt mondani, hogy önök ezt úgy ítélik meg, hogy ez a többség az önök számára fontos, ez rendben van - de ezt nagy-nagy többségnek definiálni semmiképpen nem lehet. Hadd tegyem hozzá, talán szokásomhoz
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
tisztessége és becsülete miatt tudomásul kellene venni, hogy még egy kiélezett politikai helyzetben is, 1998 októberében, amikor az új kormány már megfogalmazta elvárásait, a tanártársadalom több mint 40 százaléka azt mondta, hogy egyetért a nemzeti alaptanterv által támogatott reformmal. Lehet azt mondani, hogy önök ezt úgy ítélik meg, hogy ez a többség az önök számára fontos, ez rendben van - de ezt nagy-nagy többségnek definiálni semmiképpen nem lehet. Hadd tegyem hozzá, talán szokásomhoz híven provokatívan és szemtelenül, hogy egyébiránt én azt gondolom, hogy egy
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
milyen iskolarendszert akar, és nem a tanártársadalom viszonya önmagában ehhez a dologhoz. Továbbmegyek, és megpróbálom pontokba szedve - nem kimerítve a 85 perces lehetőséget - az általános észrevételeimet elmondani ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Először is szeretném jelezni, hogy én egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy ez a törvénytervezet-módosítás egy olyan fordulatot jelent a magyar közoktatásban, amely nem politikai értelemben konzervatív fordulat. Tessenek végiggondolni, ha láttak már konzervatív... - biztos, hogy láttak, miért ne tették volna, ugyan nem Magyarországon, de tőlünk nyugatra - konzervatív pártok által vezetett országokat
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
helyett a kézművességhez, a kézügyesség, a képességek fejlesztéséhez kapcsolódó tantárgyakat tanítani; de kötelezővé teszi azt, hogy minden iskolában ezen az alapon gondolják végig a tananyagtartalmat - ezt kötelezővé teszi. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Most önök azt mondják, hogy a haladás érdekében visszalépnek a hetvenes évek magyarországi szabályozásához, ami egyébként sehol a világon nem fejlődési trend, mindenütt, Nyugat-Európa bármely országában az van, abba az irányba mennek, hogy elsősorban az alapozó szakaszban, tehát a képzés első tíz évében nem tantárgyakat
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
jó lenne a vizuális kultúrával is megismerkedni akkor, abban a világban, ahol sajnálatos módon nagyon nagy jelentősége van a vizuális kultúrának a gyerekeink életében, akkor talán látni is meg kellene őket tanítani. Ezt a kötelező végiggondolást szüntetik meg akkor, amikor azt mondják, hogy kerettanterv kell - amely egyébként meghatározza a tantárgyakat, a tantárgyak órakereteit, a tantárgyak belső tartalmát, tehát felszámolja az iskolai önállóságot, ezt tessék bevallani, felszámolja a helyi társadalom igényeinek kielégítését -, ezzel a kerettantervvel önök bizony hátraarcot csinálnak a modern világgal szemben, bizony
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
életükbe. Amikor önök az iskolaszerkezet változtatása kapcsán ezt az érvet hozzák fel, hogy Magyarországon azért nem lehet változtatni a pedagógiai szakaszokon, mert nem ez a jellemző, hanem a 8+4-es szerkezet, akkor ezzel én nem tudok mit kezdeni, hiszen önök ezzel azt mondják, hogy soha nem lehet semmiféle reformot végrehajtani, mert sajnálatos módon nem ez a helyzet. Azt gondolom egyébként, hogy a magyar iskolaszerkezet a nyolcvanas évek végétől fokozatosan bomlásnak indult, nem a nemzeti alaptanterv következtében történt ez, hiszen a nemzeti alaptanterv ' 98. szeptember 1-jével
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
pulpituson mondják el, hogy a magyar iskolarendszer milyen hatalmas problémákkal küzd; önök mondják el, hogy a szakmunkásképző iskolába járó gyerekek majd kétharmada megbukik abban az iskolarendszerben, amelyet önök most helyreállítanak, abban az iskolarendszerben, amelyik ezt produkálta az elmúlt időszakban! Mi azt mondtuk, hogy legyen tíz év az alapozó szakasz, hagyjunk a gyerekeink és a pedagógusaink számára több időt, hagyjunk arra időt, hogy befejezzék ezeket a folyamatokat, hagyjunk időt a differenciált foglalkozásra. Önök most azt mondják, hogy az alapozó szakasz nyolc év - de bebizonyosodott
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
amelyik ezt produkálta az elmúlt időszakban! Mi azt mondtuk, hogy legyen tíz év az alapozó szakasz, hagyjunk a gyerekeink és a pedagógusaink számára több időt, hagyjunk arra időt, hogy befejezzék ezeket a folyamatokat, hagyjunk időt a differenciált foglalkozásra. Önök most azt mondják, hogy az alapozó szakasz nyolc év - de bebizonyosodott, hogy ez működésképtelen, az önök által is idézett adatok bizonyítják! Önök az alapvizsgát is megszüntetik, még ha ez sehol nincs is benne a törvényben, hiszen ha nyolcéves az alapozó szakasz, akkor az alapvizsgának
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
következetesek, ha betiltják ezeket az iskolákat, de nem tették ezt, és nem is korlátozták jobban, mint mi, tehát nem erről szól ez a történet. Arról szól, hogy a pályaválasztás az önök által elképzelt modellben 14 éves korban fog megtörténni. Mi azt mondtuk, hogy 16 éves korban történjen ez a pályaválasztás, és bizony ez nagyon nagy különbség. Nekem voltak álmatlan éjszakáim a gimnáziumok jövője kapcsán, bár magam is olyan gimnáziumba jártam 1974-ig, amikor érettségiztem, amelyben 11-12. évfolyamon már jelentős fakultációs tárgyak voltak, jelentős választási
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
politikai kérdéssé, a történelem-tananyag nem lehet a politika tárgya, a természetismeret-tananyag óraszáma nem lehet politikai döntés kérdése. Mi egy olyan közoktatás-szabályozásban gondolkodtunk az elmúlt időszakban, ahol ez nem is így van. Ezért egy szakmai testületnek vétójogot adtunk, egyetértési jogot adtunk, azt mondtuk, hogy a Köznevelési Tanács nélkül nem lehet változtatni a nemzeti alaptanterven, nem lehet az érettségi követelményeket elfogadni, nem lehet a tankönyvvé válás feltételeit megváltoztatni, nem lehet az alapvizsgarendszert megváltoztatni és létre se hozni, és így tovább, a tanártovábbképzéstől kezdve sok mindenig
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
A pedagógusszakma nem szól másról, mint a minőségről. A pedagógus-bérrendszer nem szól másról, mint az egyenlőségről, a középszerről, és azt gondolom, hogy ez senkinek sem lehet jó. Sajátosnak gondolom az alternatív pedagógiákról szóló, látszólag szimpatikus részét ennek a törvénytervezetnek. Önök azt mondják, hogy el lehet térni a kerettantervtől mint szabályozó eszköztől, az alternatív pedagógiák megint csak - tessenek figyelni! - a miniszter által engedélyezhetően kaphatnak külön engedélyt. Tehát ha én ki tudom járni, el tudom intézni, akkor a miniszter engedélyezheti az én iskolámat mint alternatív
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
ez a szám. Azt gondolom, hogy ami most a közoktatásban történik, jelentős centralizációs fordulat. Hadd hozzak fel még egy példát erre, és akkor befejezem, nem elégítem ki a 85 perces igényemet ez ügyben. Hogyan működik ez az egész dolog? Önök azt mondják, hogy legyen oktatási biztos, tehát egy ombudsman az oktatás területén is. Helyes, legyen. Zárójelben jegyzem meg, hogy az állampolgári jogok biztosának ez feladata és jogosítványa; egyébiránt, ha odafigyeltek volna, készített egy nagyon is figyelemre méltó jelentést a magyar közoktatás, a magyar
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
önkormányzatnak, és sok minden olyat hallottam, láttam, tapasztaltam, ami megint azt erősíti meg bennem, hogy ez a törvénymódosítás jó. 3700 általános iskolás, ezer óvodáskorú és több ezer középiskolás korú gyermekért felelős a gödöllői önkormányzat az oktatási intézményeiben, és soha nem azt mondtuk, hogy egyik vagy a másik gyermek, hanem azt mondtuk, hogy minden gyermek számunkra egyforma, akkor is, ha a képességei kisebbek, akkor is, ha a képességei jobbak. Minden gyermeket megpróbálunk lehetőségeinkhez, erőnkhöz képest helyzetbe hozni. Ha így közelítem meg ezt a kérdést
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
megint azt erősíti meg bennem, hogy ez a törvénymódosítás jó. 3700 általános iskolás, ezer óvodáskorú és több ezer középiskolás korú gyermekért felelős a gödöllői önkormányzat az oktatási intézményeiben, és soha nem azt mondtuk, hogy egyik vagy a másik gyermek, hanem azt mondtuk, hogy minden gyermek számunkra egyforma, akkor is, ha a képességei kisebbek, akkor is, ha a képességei jobbak. Minden gyermeket megpróbálunk lehetőségeinkhez, erőnkhöz képest helyzetbe hozni. Ha így közelítem meg ezt a kérdést, akkor az elmúlt évek tapasztalatai után ez a közoktatási
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
üdvözlöm, hogy a legalább 300 tanulónál többet fogadó intézményben szabadidő-szervező státuszt biztosít a törvény. Nyilván lehetne még néhány apróbb elemet kiemelni. A miniszter úr körlevele elsősorban ezeket emelte ki, és természetesen - ahogy a pedagógusok többsége ezeket hallva - én magam is azt mondom, hogy ezek üdvözölhető fejlemények, tehát örülünk, hogy ilyen változás következik be. Ugyanakkor nem tudok jó szót mondani a javaslat lényegéről, és itt a változások három elemét emelem ki: Az első a tartalmi szabályozás változása, a NAT és a kerettanterv ügye. Én
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
az iskolaszerkezet stabilitásáról, hogy más a szöveg, és más a törvényjavaslat valódi tartalma. Harmadik pontként a minőségbiztosításról mondanék néhány gondolatot. Amikor a miniszter úr levelében kiemelten a " központban a minőség " című szlogent látom, akkor belém bújik a kisördög, és erre azt mondom, hogy eddig azt hittem, hogy az iskolában a központban a gyerek van. Természetesen értem, hogy a gyereknek minőségi oktatásra van szüksége és így tovább, de 27 év alatt számtalan pedagógiai divatszlogent, divattörekvést éltem át, amelyek aztán oda kerültek, ahová valók. Amelyek
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
időszakában hirdetnek a kormányok, és a jelenlegi kormány is tett nagy ígéreteket, nem valósultak meg. Tudomásul veszem mint pedagógus, hogy sajnos ezek nem is fognak megvalósulni. Nem 5-10 százalék... - az ötvenéves pedagógus 40 ezer forint nettó pénzt visz haza. Ha azt mondom, hogy 120 ezer forint lenne ma az az összeg, ami alapján a pedagógustól elvárható lenne, hogy az életerejét, az idegrendszerét, minden alkotó energiáját az iskolában adja ki, akkor nagyon szigorú számonkérési intézetet kellene fölállítani. A dolog lényege, amit mondani szeretnék, hogy
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
rendszerek liberális és demokratikus oktatáspolitikát folytatnak, szemben a liberális Fidesz-Magyar Polgári Párt konzervatív oktatáspolitikájával. Nos, én beszéltem nagyon sok nyugati pedagógussal, közöttük amerikai, svájci pedagógusokkal is, lehet, hogy önök másokkal beszélnek, akik elmondták, hogy amennyire ismerik a magyar oktatási rendszert, azt mondták, hogy jobbnak tartják a sajátjuknál, és olyan értékről van szó, amit meg kellene őrizni mindenképpen az egyébként valóban szegény Magyarországnak És ők azt mondták erről el, hogy ott olyan jól sikerült - idézőjelben mondva - " a decentralizáció és a liberalizáció ", hogy már kézzel-lábbal
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
a legnehezebben változó tényező, s az iskola éppen ennek a tudatnak a formálásával foglalkozik. Talán még egy érdekesség: egy nemzeti tudásszintmérés eredménye után, ahol az amerikai gyerekek rendkívül rosszul szerepeltek, és ha jól emlékszem, 1996-ban történt ez, Clinton elnök egyenesen azt mondta, hogy Amerikában az oktatást, a közoktatást nemzeti stratégiai ágazatnak kell tekinteni, és vissza kell térni a központi tantervirányításhoz. Nem történt meg egyébként, de ez elhangzott; és azért azt hiszem, Amerika elég liberális állam. A minőségi bérpótlékról: miért szűnt meg, vagy jó
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]
-
politikusokat szeretném megnyugtatni... " - érezzük benne a gúnyt és az iróniát, elvitatja ugyanis azt, hogy valaki, aki félti és óvja a nemzeti alaptantervet, azt valóságosan is félti és óvja, nem pedig csak a látszat szerint. Sőt inszinuál is egy kicsit, amikor azt mondja, hogy " A politikusok számára, az intézményi szintű önállóságot óvó-védő ellenzéki politikusok számára javaslom a törvényjavaslat részletesebb áttanulmányozását " - mint hogyha az ellenkezésnek az lenne az oka, hogy az ellenoldalon ülők nem tanulmányozták volna elég részletességgel a törvényjavaslatot. Ebben a modorban nem a
[MNSZKorAP/DOC001812/000015]