171,426 matches
-
az, ami. A magyar költészet egyik legmerészebb szellemi vállalkozása, egyik legnagyobb áthangzása a világirodalomba - akkor is, ha bravúr-szólóját igazán csak mi, honfitársai tudjuk (sajnos!) kiolvasni anyanyelvünk kottájából. Ez a magyar nyelv, a magyar nyelvi teljesítmény eddig mozdíthatatlan paradoxona. Ha Babits azt mondta, hogy a legnemzetibb műfaj a műfordítás, azt is mondhatnánk, hogy nálunk a legnemzetibb irodalmi teljesítmény az, amelyik a legvilágirodalmibb. A változásról, másodszor Babitsnak jellegzetessége, hogy nem egy korszak költője. Nemcsak a szimbolizmust, hanem (legalább) két korszakát reprezentálja a magyar lírának. Túlnyúlik
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
magas, s ez a magaslégkör az, amelynek a széles magyar irodalomban olyan sajnálatosan kevés a kutatója. Ennek a körülírására, megnevezésére a vallási-metafizikai, vagy bölcseleti nómenklatúra, a kulturális szókincs szavai is pótnevek. Jellemző különben, hogy a költő főleg ezeket használja. Ha azt mondom, hogy Babits létélménye a szakralitásba nyúlik, nem katolicizmusára célzok, inkább csak arra, hogy a vallási kifejezéskincs is a szakrális emóciócsoport egyik megnevezési lehetősége, méghozzá a legrégebbi, legkiérleltebb. A nagy, keresztény vallási örökség alakjai, történetei, hangja, hasonlatai mind-mind egy-egy név vagy névcsomó
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
éppen a fényes felület alá tuszkolva, szorítva, odapántolva teszi lehetővé versbeli önmagát. Az ő sötét gyárvidéke, amely olyan, mintha eleve romnak épült volna, valószínűtlenül meredek és valószínűtlenül töppedt falaival, ráfényképeződött a mi romvilágunkra, megelőzte és magyarázta. Ha pedig az előbb azt mondtam, hogy képeinek elhelyezése a Nyugat iskolájára vall, most ki kell egészítenem megjegyzésemet. Való igaz, elhelyezésük arra vall, no de a képek anyaga... az éppen nekünk való volt. Ezek a zsíros papírok, a holdfényes, poros füvek, ezek a rozsdás srófok, szénkoloncok, rémületek
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
olyan alapvető természeti és lélektani, esztétikai hatású rendeződések, mint az ismétlés, sorozatosság, különféle szimmetriák, aránykérdések stb. Mindenesetre én a rendezettséget döntő kategóriának tartom, azért is helyeztem középre. Ha egy (két) szóval kellene felelnem arra, hogy mi a költészet (művészet) alapkritériuma, azt mondanám, hogy az érzékletes rendezettség. Ennek fejtegetését most mellőzve, térjünk vissza szorosan vett tárgyunkhoz, a szabadvershez. A hagyományos vers jegye a bizonyos fajta, a metrikus rendezettség, amely a szabadversben eo ipso kisebb. Meg kell azonban különböztetnünk legalább két típust a szabadversen belül
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
nagyjainak köszönhetjük legszorosabban, hogy artikulált beszédű nemzet lettünk. És mennyire meg szoktunk feledkezni róluk, alakjuk mennyire elhalványul az utánuk jövő nagyok árnyékában, pedig mindennap kézcsókra kellene járulnunk eléjük, mert nekik köszönhetjük, hogy egyáltalán ki tudjuk nyitni a szánkat. Ha tehát azt mondjuk, hogy Berzsenyi nyelve régies, rosszul mondjuk. A lehető legmodernebb, észveszejtően merész, új magyar nyelv az övé az adott körülmények között, még akkor is, ha egyes kortársi kritikusai némely régiességeket vetettek a szemére. Ami pedig általában a régiesség kérdését illeti, úgy gondolom
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
exponált; színpad a színpadon, festmény a festményben. A tiszai panoráma amúgy is nagyon széles, a közvetlen közeltől a sejthető távolig, a kis Túrtól a mármarosi bércekig, de ez a bokor-ablak a templomtoronnyal még szélesebbé teszi; ha nem volna mértani képtelenség, azt mondanám, hogy önmagát megduplázóvá teszi. Valamely csali távlatot tesz hozzá a reális távlathoz, amilyen a festmények háttérbe szaladó perspektívája, s amelybe mindig úgy hatol be a szem, mint egy igazi, nem igazi másik világba. És hogy mitől ilyen titokzatosan éles, képzeletmozdító a
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
figyeli a gyerekek drámáját), társadalmi, történelmi motívumok sora; sok minden, ami a filmben nem fontos, s ami az első részben nem jutott volna eszébe. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a második rész művészi kvalitásában alatta marad az elsőnek, csak azt mondom, hogy az első rész lelki mélyszinten játszódó Entwicklungsromanja itt, ezen a ponton akár dickensinek is nevezhető gyermekdrámába fordul, a belső térből átkerül egy külső térbe. Minden művészetnek, de különösen a regénynek fogas kérdése a belső és a külső szint váltogatása, a
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
ebben nincs rím meg ritmus, meg tulajdonképpen nem is szól semmiről. Én azonban ugyanolyan hevesen ragaszkodtam hozzá, hogy ez igenis vers, és voltaképpen - visszatekintve - volt is valami igazam. Ha azt kellene körülrajzolnom, hogy miből is jött létre ez az ópusz, azt mondanám, hogy egy gyerekkori élményből. Pesten született gyerek voltam, de sokat voltam vidéken, rokonaimnál. Ekkoriban főleg a Nyírségben egy tanyán, amit úgy hívtak, hogy Pusztaterem, de úgy is mondhatnám, hogy vadászház volt, mert nagybátyám ott erdőmérnök volt egy nagy grófi birtokon. Ott
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
Nem felejtem el a Tiszát Csongrádnál vagy a szicíliai öszvéreket, a mamutfenyőt vagy a katángkórót - de nekem a városi tájképek is lényegesek. Úgy gondolom, egy ház úgy áll ott az út szélén, mint egy hegység, változatlanul és stabilan. De ha azt mondom, hogy változatlanul és stabilan, mindjárt nem mondtam igazat. Mert maradjunk csak a Krisztina-templom példájánál: ott kifejezetten belehúzódik, beleesőzik ebbe az élménybe az idő. A Krisztina-templomot én majdhogynem építésében látom, nemcsak azért, mert tanúja voltam, amikor hátrébb görgették valamikor a 30-as években
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
szeretek. De az Ekhnaton-korhoz sok tárgyi emlékem is fűz. Szerencsém volt, láttam egyszer a Tutankhamon-kiállítást Párizsban. Azok ugyan Tutankhamon sírleletei voltak, de nagyon okosan elébe rakták Ekhnaton fölkaparható emlékeit is, például egy nagy Ekhnaton-szobrot. Hát nem volt szép. Nem lehet azt mondani, hogy daliás férfi volt ez a kultúraalapító, csodálatos ember, az első európai entellektüel. Talán a csúnyasága a történelmi szépsége, az, hogy aránylag realistán ábrázolták. Szóval Ekhnaton és kora, Ó-Egyiptom, de ennek az Ó-Egyiptomnak egy, a statikus mivoltában való hirtelen megrendülése - ez
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
be tulajdonképpen a mozgalomba. Juci, Júlia. Lefogták őket, és öt évre ítélték. A mi számunkra - elég furcsán - úgy jelentkezett ez a dolog, hogy sokáig nem láttuk Borbálát. Szorgalmasan telefonálgattunk nekik. Egy darabig azt mondták a szülei, hogy nincs itthon. Majd azt mondták, hogy skarlátos. Felnőttként skarlátot kapott, emiatt nem látogatható. És így tovább és így tovább. De hát teltek-múltak a hónapok, és mi Pankával összejöttünk: hát mi a fene van a Borbálával? Már a skarlátból is ki kellett volna gyógyulnia! Lassacskán, nagy keservesen
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
nem is lőtt a katona. Viszont jöttek a társai, szétugrasztották az embereket. Így is egy csomó embernek lett petróleuma, és attól kezdve mi is világíthattunk. Mindez után, amit elmondtam - és mindaz után, amit nem mondtam el -, kicsit furcsának hathat, ha azt mondom, hogy azután már nagyon vígan voltunk. Nagyon vígan voltunk, miután a férjem kiszabadult a hadifogságból, és megtaláltam őt Debrecenben, aztán elhelyezkedett az egyik minisztériumban, aztán hazajöttünk a kormány vonatán Debrecenből, és megkezdődött az irodalmi élet. Nagyon vígan voltunk ebben az életben
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
magatartását. Dehogyisnem. De hát a kifejezési távolságra szüksége van. - Az első embergarnitúra tehát, amelyet elvesztettem, a természetes környezetem volt. Talán egy kicsit nagyobb mértékben vesztettem el, mint ahogy szükséges lett volna; ez egyszerűen a magyar középosztály milyenségéből következett. Nem lehet azt mondani, hogy ez a mi volt magyar középosztályunk boldog izgalommal kapcsolódott volna a kultúrához. Illetőleg disztingváljunk: kapcsolódott az úgynevezett klasszikus kultúrához, én is könyvtár mellett nőttem fel, hangszerek voltak otthon, természetesnek vették, hogy tanulni kell stb., tehát egy bizonyos kultúrát, civilizációt nyújtott
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
amiben éltünk. Azonkívül pedig Rónay maga. Vigasztaló személyiség volt. Ő volt az, aki soha nem panaszkodott. Mi állandóan tele voltunk különféle nyavalyákkal, panaszokkal, ami természetes is. Ő soha nem ejtett szót a saját problémáiról, de mindig ő volt az, aki azt mondta, hogy: nem számít, nem fontos, ne törődj vele. Nem koránál, hanem jelleménél fogva fenn tudott tartani valamely " atyai ház " -légkört, amire számkivetettségünkben nagyon is rászorultunk. Ha már kapcsolatoknál és atyáknál tartunk, elég váratlanul alakult a Kassákkal való viszonyunk. Mondom, mi kezdettől
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
később személyesen is tapasztaltam. KL: - Említette a német bejövetelt, azt a félelmet, ami ekkor elemi erővel érkezett el személyéhez. Milyen életrajzi eseményeket tudna még említeni? Hogyan alakult ez a személytelen félelem személyes félelemmé, utána pedig tudatos világnézetté? NNÁ: - Nem is azt mondanám, hogy világnézetté, hanem inkább cselekvéssé alakult ez a személytelen szorongás. Mert március 19-e után elkövetkezett életemben az a sajátos korszak, amit én úgy nevezek, hogy az iratmosás kora. Egyre több embert kellett elbújtatni, és egyre több embernek kellett hamis papírokat szerezni, hogy
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
abban a hitben éltünk, hogy nagyon sok minden ránk tartozik. Annyira, hogy igen hamar ebből a sok mindenből létre tudtam hozni első verseskötetemet, és mindjárt, csodamód, Baumgarten-díjat is kaptam rá. Meghallgattam még Schöpflin Aladár szájából a szédítő dicséret felsőfokát, mert azt mondta, hogy: Jó-ó. Ennél többet nem lehetett kapni a magyar irodalomban. 1947-ben a férjemmel külföldre mentünk, ösztöndíjjal Rómába és Párizsba, ez alatt az idő alatt az Újholdat Örkény István és Gyárfás Miklós szerkesztette tovább. Amikor visszajöttünk, egy másik világba jöttünk vissza. Az
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
hogy jelképek nélkül élni nem lehet. Keyes halála olyan erősen hordozza a mindenkori és az aktuális költőhalál jelképszerűségét, hogy úgy látszik, a világ távoli, nagyon különböző sarkaiban is mindig újra érvényessé válik. Nem mondhatnám és nem is mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy elsősorban a versei érintettek meg. Engem a sorsa érintett meg, az emberi képesség pusztulása érintett meg, ez a szinte kézzel tapintható kortársi szimbólum. KL: - És ez munkált ennek a versnek a megszületésében is. Nos, bár a vers egyik szálán ezt
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
másfajta felelősség mércéjével szembesül, mint amikor verset vagy abszurd drámát ír. NNÁ: - Nem ebben látom a problémát. Tőlem a szépíró is írhat publicisztikát, hogyne, írjon, sőt szeretem is a jó publicisztikát, akár jó publicista, akár jó szépíró tollából. Én csak azt mondom, hogy az értékrendünk eltolódott a publicizmus felé. Hajlandók vagyunk szépirodalomként fogyasztani olyan írásműveket, amelyek a publicizmus keretébe tartoznak. Elhomályosodott, hogy mi voltaképpen az irodalom. SZI: - S így egyesek írói pályát publicisztikai művekkel futnak be. A költő vagy prózaíró, aki a saját
A magasság vágyaÖsszegyűjtött esszék II. [MNSZKorAP/DOC001089/000001]
-
John Doe 02/16/99 23:44:09 T. Dexter! A válaszok: 1. Kik azok a " nekik "? 2. K.A. azt mondta, hogy a zsidók rossz emberek. Az okokat firtató kérdésre azt válaszolta, hogy nem tudja megfogalmazni. A butaság nem " olyan BTK-s dolog ". Ez egyben válasz a harmadik kérdésedre is.
by John Doe [MNSZKorAP/DOC001881/003012]
-
az állampolgárokra kell bíznia a döntést, és ezt a döntést tiszteletben kell tartania. Azt, hogy az emberek az ateizmust milyen mértékben tekintik bűnnek, ezt nem tudom pontosan. Engem minden kérdésben Isten véleménye érdekel. A Biblia alapján az ateizmus bűn. Jézus azt mondta, hogy ha nem hiszünk őbenne az bűn. Ezen kívül még nagyon sok bűnt fel lehetne sorolni, de Jézus Krisztus minden bűnünket felvitte a keresztfára, hogy a bűneink miatt ne kelljen meghalnunk, hanem örök életünk legyen. Jézus vére, azért folyt ki a
by BMiklós [MNSZKorAP/DOC001905/011647]
-
keresztül alakult ki. A hét első napjának ünneplése olyan hangsúlyos lett rögtön a kezdeti időkben, hogy a feltámadás körüli eseményekben minden ezen a napon történt. Tamás apostol Jézussal való találkozásakor igy ír János: nyolc nap múlva újra együtt voltak. Nem azt mondja, hogy szombaton. Annyira természetes volt, hogy ezen a napon ünnepelnek, hogy nem volt rá szükség, hogy ezt magyarázzák. A Szentlélek munkálkodik az apostolokban, így biztosan nem Jézus ellenes az ünnepnap átkerülése a hét első napjára. A vasárnapot kötelező megtartani, a harmadik
by satya [MNSZKorAP/DOC001905/010189]
-
2013-07-05 Ottmár Gergely László Toronyi Gábor Végi Fiú: És már el is ment a havi keresetem... Lány: Hol a fenébe költekezel már megint? Fiú: Emlékszel még arra az ékszerboltra amelyben annyira megtetszett az a fülbevaló és én azt mondtam, hogy nem tudjuk megengedni magunknak, mert túl drága? Lány: IGEN♥ Fiú: Na... az azzal szemben lévő kocsmában ülök.
by Ottmár Gergely [MNSZKorAP/DOC001934/006710]
-
Brindele, aki csodával határos módon 1943-ban hazakerült a krakkói gettóból, már a táborokról is beszélt, ahol kínozzák és megölik a zsidókat, még éjszaka is dolgoznak a hullaégető kemencék, olyan lánggal, hogy mákot lehetne számolni a fényüknél, de a Hitközség vezetői azt mondták, hogy túl élénk a fantáziája, vagy ha meg is történt Lengyelországban, nálunk Horthy nem engedi meg. Paneth rabbi könyörgött a híveinek, hogy menjenek el vele minél többen, de senki nem követte, a végén maga szökött, elvitte tíz gyerekét is, és mindnyájan
[MNSZKorAP/DOC000995/000001]
-
továbbra is. Miklósnak otthon az volt az első kérdése, hogy írt -e az apja, mikor megtudta, hogy nem, bólintott, és ténferegni kezdett a ház körül. Kereste Zsölét, de nem találta sem a sufniban, megszokott vackán, sem kint a réten. Nagyanyja azt mondta, hogy már az első este megszökött, azt hitte, hogy Miklós után ment a laktanyába. A szomszédok később elárulták, hogy az öregasszony kergette el a kutyát, a piszkavassal rávert, mikor erre sem futott el, ráöntött egy lavór vizet. A fiú nem szólt
[MNSZKorAP/DOC000995/000001]
-
Miklós megvárta, amíg a család befejezi az evést, akkor jelentette be, hogy találkozott Kertésszel, és másnap reggel szolgálatra kell jelentkeznie a Síp utcában. Kőhidainé tenyere élével egy határozott vonalat húzott a levegőbe: - Nem engedlek, és kész. - De a tanár úr azt mondta, hogy a Zsidó Tanács mindenkinek parancsol. - Nekem nem. Kárpáti az asszony vállára tette a kezét. - El kell engednie, Margitka. A Zsidó Tanács rendeletei mindenkire vonatkoznak, még a nyilasok és a németek is elismerik. És nem árt, ha a gyerek a fejesek
[MNSZKorAP/DOC000995/000001]