171,426 matches
-
le vele, " annak semmi értelme nem lett volna " - jegyezte meg Csaba Károly. Felmerült a Szent János és a Péterfy Sándor Kórház, ahol azt mondták, " ha nem sikerül sehol elhelyezni, felveszik, de senki nem mondta azt, hogy oda ne vigyék. Csak azt mondták, hogy momentán a műtők tele vannak ". Mint mondta: a lényeg, hogy a beteg a helikopterrel egyenesen a fogadó kórházba repült. De akárhova repült volna, sajnos nem lehetett megmenteni, mert az élettel összeegyeztethetetlen sérülései voltak. Amikor a mentőhelikopter megérkezett, a férfi a
Nem lehetett túlélni [MNSZKorAP/DOC002371/000237]
-
gazdaság. Átírt prognózisok A második negyedéves adat megjelenése után nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaly hivatalba lépett, a gazdaság felpörgetését ígérő kormánynak át kell írnia a terveit. A kormányváltás után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelentős növekedést ígért, tavaly szeptemberben a miniszter azt mondta, hogy szerinte 2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés. Később, a Széll Kálmán-terven alapuló, Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban a konzervatív előrejelzés 2011-re 3,1, jövőre 3 százalékos növekedést jósolt, majd 2013 és 2015 között 3,2-3,5 százalékos bővüléssel számolt. A jövő évi költségvetésben
A mezőgazdaság és az export tolja a magyar gazdaságot by csernatonyc [MNSZKorAP/DOC002602/000142]
-
is költekezünk. Ezekről a veszélyekről is kérdezte Boda Zsolt közgazdász-politológust, a védegylet munkatársát Sarkadi Péter. Boda Zsolt, közgazdász-politológus: Nagyon nehéz képet alkotni, hogy a bolygó, mint olyan, milyen állapotban van. Ennek az egyik mérőszáma például az ökológiai lábnyom koncepció, amelyik azt mondja, hogy ház minden emberi tevékenység igényel valamilyen mennyiségű biológiailag aktív felületet. Ahhoz, hogy X mennyiségű fát ki tudjunk termelni, ahhoz kell egy meghatározott nagyságú erdő. Vagy ki lehet számolni azt is, hogy nagyjából mennyi biológiailag aktív felületre van szükség ahhoz, hogy
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
mondjuk durván az OECD tagállamok - és megjegyzem, hogy Magyarország is ebbe a csoportba tartozik, mi szeretjük magunkat szegénynek gondolni, de ha a világ teljes népességének a jövedelmét nézzük, akkor a magyar átlagjövedelem az a felső 15%-ba tartozik bele. Tehát amikor azt mondjuk, hogy az emberiség leggazdagabb húsz százaléka, ebben gyakorlatilag Magyarország, vagy legalábbis a magyar lakosságnak a nagy része - mert nálunk is vannak nagyon szegény emberek - beletartozik. Tehát az emberiségnek ez a húsz százaléka okozza gyakorlatilag a környezeti problémák nyolcvan százalékát. Visszatérve az
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
gazdag országoknak - Amerikának, Európai Uniónak, Japánnak - a környezetterhelése a mostaninak a töredékére, mondjuk 10-20%-ára csökkenjen. Mv: Hát, ez az, ami nem fog menni, mert a politikusok négy éves ciklusokban gondolkoznak, és hogyha ők bárhol egy ilyet mondanak, akkor a választópolgárok azt mondják, hogy hát kérem, vissza akarnak minket vinni a középkorba. Miért fog rákényszerülni az emberiség, hogy változtasson? Boda Zsolt: Pillanatra még a politikusokra visszatérve azért az Európai Unióban ez már elhangzott, tehát az Európai Uniónak ez még nem hivatalos célkitűzése, de már
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
mondjuk az Európai Unióhoz képest. Mv: Jó, de hát összmennyiségben viszont a legnagyobb kibocsátó. Boda Zsolt: De még egyszer mondom, politikailag ez csak úgy fog működni, ha a gazdag országok, az EU és Amerika tesznek komoly vállalásokat. Akkor fogja Kína azt mondani, hogy jó rendben van, akkor én is próbálok valamit csinálni. Kínában a mostani szennyezési szintet kéne körülbelül befagyasztani és akkor nagyjából Kína jól állna, mert Kína most körülbelül ott tart, ami az egy főre jutó ökológiai lábnyomnak globális szinten megfelelne. Amikor
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
jó felé fogja vinni a közszolgálati médiát Magyarországon és talán még egy picinkét ellenőrző szerepünk is lesz, hogy ne gettósítsák már tovább a határon túli műsorokat. Hanem alkossunk egy egységet, mert most mindig a palóc időjárás-jelentő kolléga jut eszembe, aki azt mondja, hogy a Felvidéken jó idő van és Erdélyben is jó idő van és akkor egy-egy egység lesz és nem lesz a határ, mert igazából már annyira nincs is, szegény Kárpátalját vagy a szerbiai vajdasági területeket leszámítva, hanem egy egységben nézze a
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
az eredménye nagyban befolyásolhatja a nyelvtörvény végrehajtását. Ez érvényes Kárpátaljára is, természetesen elsősorban önkormányzati szinten, a magyarok lakta falvak szintjén történhetnek olyan helyi jellegű szabályozások, amelyek előmozdítják a magyar nyelv használatát. Riporter: Kovács Miklós a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetség elnöke azt mondta, hogy akik ismerik a helyi viszonyokat, az ukrajnai helyzetet, azokat nem lepte meg ez a felemás nyilatkozatháború a törvénnyel kapcsolatban. Kovács Miklós, elnök, KMKSZ: Igen, hát a törvény elfogadásának körülményei, a parlamenti csetepaté, a szó szoros értelmében vett. Riporter: Verekedés volt
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
igazság. Legalábbis ez azt vetíti előre, hogyha Kárpátalja megyében marad a mostani hatalmi felállás, akkor önkormányzati vagy járási szinten lehet kvázi hivatalos, második hivatalos nyelvvé tenni a magyart, de már megyei szinten nem. Riporter: Kovács Miklós pedig kárpátaljai magyar politikusként azt mondja, hogy az a módi Ukrajnában, hogy a gyengék ne is tartsanak igényt semmilyen kivételezésre, semmilyen kedvezményre, hiszen az erősek törvénye uralkodik, mint a szovjet időkben. Kovács Miklós: A 150 ezres kárpátaljai magyarság egy 46 milliós országban nyilván nem számít erős tényezőnek
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
annak fényében, hogy az alapon fekvő strasbourgi Egyezmény, amely 1983-ban született egy emberbaráti célt szolgál, azt, hogy a foglyok ne idegen közben töltsék büntetésüket, hanem legalább a börtönőrrel tudjanak egy szót váltani. Éppen Azerbajdzsán ehhez a szerződéshez nyilatkozatot fűzött, amelyben azt mondta, hogy az átadott személyeknek, akiket Azerbajdzsán ad át másik országoknak, nem lehet kegyelmet adni az azeri beleegyezés nélkül. Ebből az következik, hogy Azerbajdzsán sem adhatott volna kegyelmet a Magyarország által Azerbajdzsánnak átadott fogolynak. A Fidesz szerint egy lezárt ügyről van szó
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
beszorultunk, sokszor... csináltunk feleslegesen a saját térfélen a kapunk előtt, de úgy érzem, hogy az első gól után kezünkben tartottuk már a meccset. Riporter: A legjobbkor jött az négy perccel az első félidő vége előtt. Picit szerencsés volt, de én azt mondom, hogy bombagól, mert a felső részről pattant ugye a gólvonal mögé. Koltai Tamás: Így akartam igazából ellőni, hogy most sarokra ment persze, mondhatnám azt, hogy oda, de és kaput akartam mindenképp találni. Hát most így sült el. Riporter: És utána a
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
az a furcsa helyzet, hogy például az orosz gázt a németektől volt kénytelen megvásárolni az ország, persze óriási felárral. Az áremelkedés a rezsiköltségekben folyamatosan érzékelhető volt és ezzel az ország kezéből kikerült a lehetőség az árak megfékezésére. Közgazdászok ma már azt mondják, hogy az állam rossz gazda, amelyik nem tud bánni a vagyonával. Vízi közműveink felett sikerült visszaszerezni a többségi tulajdont. Előzőleg a MOL 21%-os részvénycsomagját vásárolta vissza az orosz féltől a kormány. Vajon zökkenőmentes lehet -e a folytatás is? Erről kérdeztem Lóránt
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
ellátást, ráadásul, mivel mi ilyen földtani adottságokkal rendelkezünk, ez lehetőséget biztosít arra is, hogy régiós elosztó központtá, akár kereskedelmi központtá is tudjunk válni. Mv: De fordítsuk meg a kérdést, akkor szükség van -e az állam többségi tulajdonára akkor, amikor ugye azt mondta, hogy 2010-től önök beleszóltak a hatósági árba, mert ha nem szóltak volna bele, akkor 2010-től 35%-kal drágábban juthatnának hozzá az emberek a földgázhoz. Bencsik János: Igen, de ahogy azt említettem, az tulajdonképpen a megfizethetőségnek a kérdésbe tartozik, és nem az ellátásbiztonság
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
energiagazdaságnak a működőképességét. Mv: Lóránt Károly? Lóránt Károly: Alapvetően az ellenőrzés a társadalom kezében maradt. Nekem, mikor erről beszélünk, mindig eszembe jut, vagy a fülembe cseng a Mindszentynek a szavai, amikor ' 56-ban kijött a börtönből, és először beszélt, akkor ő azt mondta, hogy " mi " tehát az egyház, a társadalmi érdek által ellenőrzött magántulajdon híve. Na, most épp, amikor a rendszerváltás volt, azon nevettem, hogy ő ezzel az állásfoglalásával akkor legfeljebb a Munkáspártban kaphatott volna helyet ugye. De mondjuk ez a fajta gondolkodás, hogy
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
területére és hát most pedig ez a bizonyos Csurka darabnak a bemutatása vagy nem bemutatása is a politikát érinti. Tehát, ez mégis csak legjobb szándéka ellenére is időnként kezelni kell. L. Simon László: Teljesen igaza van, én tulajdonképpen nem is azt mondtam, hogy a politika nem akarja befolyásolni a művészi szabadságot, hanem azt mondtam, hogy nem szabad, hogy befolyásolja, nem ez a dolga a politikának. Ebből nem következik az, hogy a politika mindig képes önkorlátozásra, sőt, hát vannak olyan korszakok, amikor irányított művészet
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
vagy nem bemutatása is a politikát érinti. Tehát, ez mégis csak legjobb szándéka ellenére is időnként kezelni kell. L. Simon László: Teljesen igaza van, én tulajdonképpen nem is azt mondtam, hogy a politika nem akarja befolyásolni a művészi szabadságot, hanem azt mondtam, hogy nem szabad, hogy befolyásolja, nem ez a dolga a politikának. Ebből nem következik az, hogy a politika mindig képes önkorlátozásra, sőt, hát vannak olyan korszakok, amikor irányított művészet van, irányított kultúra van, lásd a szocialista diktatúra időszaka, de más ilyen
Kossuth Rádió - 180 perc [MNSZKorAP/DOC002949/000191]
-
2011-09-03 Kossuth - Krónika Műsorvezető: - Oroszország elítélte a Szíria ellen tegnap bejelentett újabb európai szankciókat. Kovács M. István bemondó: - Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy az egyoldalú lépések nem vezetnek semmi jóhoz és nem segítik a válságok közös kezelését. Brüsszelben ma közölték, hogy az Európai Unió kikre terjesztette ki a büntetőintézkedéseket. A tilalmi listára egy ingatlanbank, egy befektetési csoport és egy szállítási vállalat került fel
Kossuth - Krónika [MNSZKorAP/DOC002924/004456]
-
York-i idő szerint kedd reggel óta nem sikerült felvenni a kapcsolatot a szerkesztőségnek négy újságírójával, akik a líbiai zavargásokról tudósítanak - közölték a New York Timesnál. A szerkesztők elmondták, hogy utoljára Ajdabiya kikötővárosából adtak hírt magukról. Az újság főszerkesztője, Bill Keller azt mondta, hogy beszéltek líbiai kormánytisztviselőkkel, akik megígérték, hogy megpróbálják kideríteni, hol vannak az újságírók. Az eltűnt újságírók között van Anthony Shadid, a bejruti iroda vezetője, akinek a tevékenységét kétszer is Pulitzer-díjjal ismerték el, Stephen Farrel, aki 2009-ben már a tálibok fogságában is
Eltűnt a New York Times négy újságírója Líbiában by treszkai1maa17 [MNSZKorAP/DOC002515/000831]
-
2010-11-22 MR1 - Krónika Műsorvezető: - A kormány szerdán tárgyalja a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokat. Mátyus Kati bemondó: - Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, hogy az ellenzéki pártok módosító indítványait is áttekintik, mert vannak közöttük megfontolásra érdemesek. Lázár János hozzátette, december elején választhat legfőbb ügyészt az Országgyűlés.
MR1 - Krónika [MNSZKorAP/DOC002925/005116]
-
köztük külföldi vagy magyar magáncég kezében lévő, önkormányzati tulajdonú, és sok olyan, amelynél vegyes a tulajdonlás. Vannak emellett állami kézben lévő szolgáltatók - köztük a száz százalékban állami tulajdonú Tiszamenti Vízművek Regionális Zrt. is -, amelyek a legnagyobbak közé tartoznak. A cégvezető azt mondta, hogy az állami cégek feladata a lakosok számára megfizethető árú és egészséges ivóvízet biztosítani. " Nem a nyereség az elsődleges cél, hanem - kötelező állami-önkormányzati feladatról lévén szó - az ellátás biztonsága és a fejlesztések növelése " - fogalmazott Rácz Attila, és hozzátette: óriási különbségek vannak
Komoly különbségek a vízdíjakban országszerte by csernatonyc [MNSZKorAP/DOC002443/001796]
-
nettó 543 forint csatornahasználati díj helyett 484,90 forintot kért a lakosságtól az érintett településeken " - közölte a vállalat. Eltérő költségtényezők Vogel Csaba, a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Víziközmű Szövetség elnökségi tagja a jelentős díjkülönbségekről az [origo] -nak azt mondta, hogy azok a változó költségtényezőkkel magyarázhatók. Vogel Csaba közölte: nem mindegy például, hogy egy-egy szolgáltató városi vagy faluban lakó fogyasztókat lát el, és azok mennyi vizet fogyasztanak. " Egy városi lakossági fogyasztó átlagosan havonta 8-10 köbméter vizet használ el, egy kisebb település
Komoly különbségek a vízdíjakban országszerte by csernatonyc [MNSZKorAP/DOC002443/001796]
-
8-10 köbméter vizet használ el, egy kisebb település lakója pedig 4-5 köbmétert. Az alacsonyabb felhasználás részben azzal magyarázható, hogy a kisebb településeken élőknek van saját kútjuk " - tette hozzá Vogel Csaba. Az állami tulajdonú víziközmű-társaságok nyereségét firtató kérdésünkre pedig Vogel Csaba azt mondta, hogy a cégek az említett tényezők alapján, önköltségi áron szabják meg az árakat. A vezérigazgató hozzátette: a vízcégek teljesítménye elsősorban a fogyasztástól függ. " Általánosságban elmondható, hogy már annak örülünk, ha pozitív nullára ki tudunk hozni egy évet. Ha valamilyen csoda folytán
Komoly különbségek a vízdíjakban országszerte by csernatonyc [MNSZKorAP/DOC002443/001796]
-
egyre több ellátást igényel, hiszen az időseknek egyre több krónikus betegségük lehet, forrás pedig nincs több. Nem csak nálunk, hanem máshol sem, a jelenlegivel kell jobban gazdálkodni. Ráadásul egyre nagyobb a hiány egészségügyi szakemberből. John Dally egészségügyért felelős uniós biztos azt mondta, hogy egy millió egészségügyi dolgozó hiányzik az Unió egészségügyi rendszereiből, ezért mindenképpen több szakemberre lenne szükség, ehhez javítani kell a munkakörülményeket. Egyébként dicsértek is minket, Magyarország számos olyan megerősítést kapott, hogy jó úton jár, ilyen például, hogy április elsejétől a háziorvosok
MR1 - Krónika [MNSZKorAP/DOC002916/004274]
-
aligha lehetne ennyi igaz magyar barátja, akivel még azt is megosztja, hogy kire fog szavazni. Félek, hogy még az édesanyjának sem árulná el, mint ahogy a további tizenegy döntéshozó sem. A tippelés helyett a prezentációra kell összpontosítanunk. Platini barátai is azt mondják, hogy az utolsó hatás meghatározó lehet... " Michel Platini nem kívánja egy személyben eldönteni, hogy hol legyen a 2012-es kontinensviadal. Az AFP francia hírügynökség legalábbis előzetesében emlékeztet a korábbi kiváló játékos egy korábbi nyilatkozatára, melynek értelmében a végső döntésnél, szavazategyenlőség esetén nem
Olasz botrányok, ukrán belharcok - magyar siker? by palj [MNSZKorAP/DOC002547/002196]
-
követően léphet hatályba, várhatóan 2013 késő őszén. A Btk.-ról szólva azt mondta: tartalmazza az elméleti jogászok és a jogalkalmazók felvetéseinek többségét, ugyanakkor a teljes konszenzus illúzió. " A vitás kérdések száma egy félt tucatnál nem több " - fogalmazott. Az új Ptk. tervezetéről azt mondta, hogy az " kevésbé átpolitizált ". " A társasági jog körül kialakult tudományos vitát méltatlanul nekünk, politikusoknak kell eldöntenünk, a mostani törvénykönyvben szereplő változat a többségi vélemény " - jelentette ki, hozzátéve, hogy a fő dilemmát most az jelenti, hogy mivel a kormány nem ért egyet
Répássy: A kirendelt védői rendszer válságjeleket mutat Magyarországon [MNSZKorAP/DOC002375/002977]